bölcseleti éd theologiai doktor, Jézus-társaságbeli áldozópap és tanár, szül. 1706. nov. 29. 1722. lépett a rendbe; költészetet és ékesszólást tanított Kassán, Kolozsvárt és miután bölcseleti és theologiai doktor lett, a bölcseletet, theologiát és egyházjogot Kassán és Nagyszombatban tanította; azután Budán a rend ügyeinek tisztviselője volt a m. kir. Kurián 11 évig; végre lelki atya Ungvárt, Sárospatakon és Szakolczán. Meghalt 1781-ben.
Munkái: Laureata Virginitas e connubio, sive illustria Virgineorum Conjugum exempla. Carmen eleg. Cassoviae, 1731.
2. Cassovia vetus et nova chronologice proposita. U. ott, 1732.
3. Immaculata Conceptus Mariani argumentum dictione panegyrica propositum. Tyrnaviae, 1734.
4. Ortus et progressus almae Sodalitatis B. V. Mariae gloriosae in coelos assumtae, apostolice autoritate in gymnasio Alba-Regalensi erectae et. confirmatae. Budae, 1737.
5. Oratio funebris Carolo VI. Imp. Claudiopoli, 1741.
6. Physica exotica, seu arcana naturae et artis. Cassoviae, 1745.
7. Topographia magni Regni Hungariae, olim a quodam S. G. sacerdote (Mich. Bombardi) conscripta, nunc studio cujusdam ex eadem societate sacerdotis (Jo. B. Terstyanszki) emendata et aucta. Viennae Austriae, 1750.
Nevét Tercsánszkynak, Terstzanskinak és Trstzanszkinak is írták.
Stoeger, Scriptores 363. l.
Fejér, Historia Academiae 78. l.
Szinnyei Könyvészete.
Kolozsvári r. kath. főgymnasium Értesítője 1898. 75. l.
Sommervogel, Bibliothèque-Bibliogr. VII.
M. Könyv-Szemle 1906. 137. l.