megyei alispán és országgyűlési képviselő, Strummer Ferenc, a gróf Pálffyak jószágigazgatója, és Szmrecsányi Arzenia fia, Ipolyi-Stummer Arnold püspök testvéröcscse, szül. 1825. júl. 14. Horváti-Disznóson nagyanyja házánál. Stummer Imre, Békésmegye tiszti alügyésze, nőtlen lévén, örökösének tette az ipolykeszi ágból unokatestvérének St. Ferencznek fiát T.-t, kit már 1843-ban Békés megye nemessége sorába iktatta. Tanult Korponán, Selmeczen, Pesten, Nagyszombatban és Pozsonyban, hol a jogi tanfolyamot bevégezve, törvénygyakorlat után 1843 tavaszán ügyvédi oklevelet nyert. 1844. Békésmegye t. aljegyzőjévé neveztetett ki, míg 1849. jan. az orosházi járás szolgabírája, majd a megye alispánja s országgyűlési képviselője lett. Stummer családi nevét honti birtokáról Terényire változtatta. A szabadságharcz után külföldre menekült. Visszatérvén 1852. okt. 20. nőül vette Beliczey Máriát és visszavonulva családi körében élt. 1860. decz 11. a megye ismét alispánjának és az 1861. országgyűlésre az orosházi kerület képviselőjének választotta. Meghalt 1863. ápr. 6. Békés-Gyulán.
Jeles szónok és a határozati pártnak egyik legkiválóbb tagja volt; megyei és országgyűlési beszédei az egykorú hirlapokban és a képviselőház Naplójában vannak. Orosháza városa életrajzának és végső tiszteletének nyomtatásban közzétételét és arczképének tanácsterme számára lefestését határozta el.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 383. 385. l.
Ország Tükre 1863. 36. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1864. 8. sz. arczk.
Békés 1884. 1. sz., 1886. 47-51. sz., 1897. 47. év köv. sz.
Békésvármegye tört. Évkönyve XII. 1387. (Zsilinszky M.) és gyászjelentés.