bölcseleti doktor, erdélyi egyházmegyei áldozópap és főgymnasiumi tanár, szül. 1857. febr. 8. Szamosujvárt (Szolnok-Dobokam); a gymnasium négy osztályát szülővárosában, az V. és VI. 1870-től a nagyszebeni áll. gymnasiumban járta; 1872-ben az erdélyi egyházmegye növendékpapjai sorába felvétetvén, tanulmányait a gyulafehérvári főgymnasiumban 1874. végezte. Fogarasi Mihály püspök a hittudományok tanulása végett a bécsi Pazmaneumban küldte, hol négy évig az egyetem hittani karának rendes tagja volt. 1878. fiatal kora miatt a gyergyó-szent-miklósi főelemi iskolának tanítója lett; 1879. az erdélyi püspök irodájában nyert alkalmazást. 1880. febr. 25. áldozópappá szenteltetett. 1882 őszén a székelyudvarhelyi róm. kath. főgymnasium tanárává neveztetett ki s miután a kolozsvári egyetemen a bölcseleti tanulmányokat is végezte, 1886. tanári és bölcseletdoktori oklevelet nyert. Mint okleveles tanár Gyulafehérvárt nyert alkalmazást, egyszesmind az alsó-fehérmegyei történelmi társulat főtitkárának is megválasztották; (ezen tisztéről 1888. nov. 9. lemondott). 1890-ben állami szolgálatba lépett és előbb az aradi, 1891-től a zombori főgymnasium tanára lett; 1895. szülővárosába helyeztette át magát, hol jelenleg is főgymnasiumi rendes tanár 1907. a szamosujvári örmény múzeum igazgatói tisztje is reá ruháztatott.
Czikkeket írt az Archaelogiai Értesítőbe (1895., 1897.), a Közművelődésbe, Armeniába, P. Naplóba és a M. Államba.
Munkái:
1. II. Gejza magatartása a pápaság és császárság második küzdelmében. Bölcsészettudori értekezés. Szamosujvár, 1886.
2. Az alsó-fehérmegyei tört., rég. és term. tud. társulat Évkönyve. I. évf. Kolozsvár, 1888. (Ebben czikke: Hol verte meg Hunyadi János 1442-ben Mezid béget.).
3. A magyar örmény családok czímerlevelei. 50 czímerrajzzal. Szamosujvár, 1896.
4. A szamosujvári Rubens-kép. U. ott, 1900. (Különny. a szamosujvári áll. főgymnasium Értesítőjéből.)
Szerkeszti a szamosujvári örmény múzeum-egyesület hivatalos Közlönyét, az Armeniát 1908 óta.
Himpfner Béla, Az aradi kir. főgymnasium története. Arad, 1896. 100. l.
M. Könyvészet 1900. és önéletrajzi adatok.