bölcseleti doktor, szent Benedekrendi áldozópap és főgimnáziumi tanár szül. 1865. nov. 5. Csanakon (Győrm.), 1882. júl. 30. lépett a rendbe és 1889. júl. 6. szenteltetett föl; 1889. a győri főgimnázium tanára lett. 1891. tett tanári vizsgát a magyar és latinból és rendes tanárrá nevezték ki Győrött, hol a vallástant, a magyar és latin nyelvet, a bölcseletet és gyorsírást tanítja. A győrvidéki tanító-egyesületnek öt év óta elnöke.
Czikkei a győri kath. főgimnázium Értesítójében (1893. A XVI. század szatirái, Ism. Irod. Tört. Közlemények 122. l., 1909. Emlékbeszéd Kovács Pálról); a Dunántúli Hírlapban (1900. 96. sz. Vörösmarty Mihály, 1902. 29. sz. A vallásos és hazafiúi elem a kurucz költészetben, 1906. jún. 14. sz. A család és iskola viszonya, 1907. 56. sz. Révai költői és nyelvészeti működése); a Szent István-társulat Naptárában (1907. Bosznia, Herczegovina és Dalmáczia nevezetességei) és Műballada a magyar költészetben.
Munkája: Czuczor Gergely költészete. Győr, 1900.
Szerkesztette a Tanügyi Értesítőt Győrött két évig; ebben több czikke jelent meg.
A pannonhalmi szent Benedekrend Névtára 1908. 31., 83. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Kalmár Elek. Tanárok Névkönyve Lőcse, 1907. 71. l.
Magyarország Vármegyéi. Győr vármegye Bpest, 1908. 206. l.