Kezdőlap

Telkes Simon (kelenföldi),

nyug. miniszteri főszámtanácsos, a központi névmagyarosító társaság elnöke, szül. 1845. szept. 16. Szegeden; az alreáliskolát u. ott. a főreáliskolát Pesten végezte; a József-műegyetemnek Budán 1865-66. volt hallgatója. A statisztikai hivatalba belépett 1867. aug. 1., honnét 1887. szept. 23. a kereskedelemügyi m. kir. miniszterium IV. 2. ügyosztályába (vám- és külkereskedelmi osztály) statisztikai előadónak osztatott be. Az 1878. párisi világkiállítás magyar osztályának a kormány által kinevezett felügyelője és az 1879. Székesfejérvárt rendezett országos általános kiállításnak Zichy Jenő gróf mellett rendező felügyelője volt. A kereskedelemügyi m. kir. miniszteriumban számtanácsos és annak vámosztályában a konzulátusaink jelentéseinek feldolgozásában több évig működött. 1879 végén Budapesten mozgalmat indított meg névmagyarítás tömeges terjesztése érdekében és 1880-ban megalakította a névmagyarosító társaságot, melynek azóta elnöke. Rubin családi nevét 1881-ben változtatta Telkesre. 1899. febr. 10. megkapta a Ferencz József-rend lovagkeresztjét. 1907. szept. 17. a király Ő felsége a magyar nemességet kelenföldi előnévvel adományozta neki. Jelenleg Budapesten nyugalomban él.

Irodalmi működését 1865. a Szegedi Híradóban közgazdasági czikkekkel kezdte meg és folytatta a fővárosi lapokban; írt a Nemzetgazdasági Szemlébe (1883-85., 1887.), Budapesti Szemlébe, Mezőgazdasági Szemlébe, Erdészeti Lapokba sat.; mint iparagitátor, munkásságot fejtett ki a Pester Lloydban és egyéb külföldi hirlapokban is a külföldi ipartelepeknek hazánkban való átültetése czéljából. Bevezető tanulmányokat írt a hivatalos árúforgalmi statisztika 1886-1888. évfolyamaihoz, úgyszintén az ezredéves kiállítás hivatalos katalogusának bőripari és ruhaipari füzeteihez; a M. Kereskedelmi Múzeum cz. hetilapban hazánk nyersterményeinek és ipari készítményeinek Ausztrián kívül keletre és délkeletre való tömegesebb kivitele érdekében írt czikkeket. Czikkei a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményekben (VI. 1870. Népszámlálás Bajorországban 1867-ben), a Földrajzi Közleményekben (1889. Finnország számokban, Bosznia-Herczegovina lakóhelyei és népessége).

Munkái:

1. Illatszerek és szappanok. Bpest, 1879. (Hivatalos jelentés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról XIII.).

2. Magyarország mezőgazdasági nyersterményeinek és némely főbb iparkészítményeinek behozatala és kivitele. Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal adatai alapján. U. ott, 1884.

3. Árúforgalmunk. U. ott, 1886.

4. Eledelek és italok. Adatok az árúforgalom s a termelés köréből. U. ott, 1888.

5. Üveggyárunk. Ipari monographia, különös tekintettel a termelésre, munkás-, vám- és kereskedelmi viszonyokra. U. ott, 1895.

6. Hogyan magyarosítsuk a vezetékneveinket. U. ott, 1897. (2. jav. és bőv. k. U. ott, 1906.).

Szerkesztette a Mittheilungen des königl. ung. Ministeriums för Ackerbau, Industrie und Handel 1888. és 1889-ben; a m. kereskedelmi múzeum által 1894-ben; magyarul és külön hét külföldi nyelven kiadott Kiviteli Czímtár társszerkesztője volt.

Kiszlingstein Könyvészete.

Századunk névváltoztatásai. Bpest. 1895. 229. l.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 59. l., XVIII. 688. l.

Petrik, M. Könyvészete 1886-1900.