koronaőr, T. László gróf főkormánytanácsosnak és Ráday Eszternek (a II. Ráday Ferencz híres kanczellárja Ráday Pál leányának) fia, szül. 1738. decz. 21. Huszton (Máramarosm.); hét éves korától 3 évig Losonczon tanult és 15 éves koráig otthon magántanítóktól nyert oktatást. 16 éves korában vitték a tudós Bod Péterhez Igenbe, hol három évet töltött philosophia, theologia és história tanulásával. 18 éves korában a szülei házban súlyos betegségben 9 hónapig szenvedett. 1759. a baseli és leydeni egyetemet látogatta, több ízben nagy külföldi utazásokat tett; beutazta Svájczot, Hollandiát, Német- és Francziaországot és hazatért politikai, mathematikai, régészeti, építészeti és művészeti ismeretekkel és 1761. tért vissza Bécsbe (hol az 1768. és 69. éveket is töltötte). Másodízben 1798. utazott Olaszországban rokona T. Lajos gróf és a tudós Cornides társaságában; végre harmad ízben mint már magas hivatalnok utazott Németországban, 1781. az erdélyi kir. tábla bírája, 1782. Békés vármegye főispáni helytartója s ugyanazon év okt. Ugocsa vármegye főispánja lett; II. József alatt protestáns létére a pécsi iskolai kerület igazgatójává, 1792. valóságos belső titkos tanácsossá, végre 1795-ben a szent korona őrévé lett. Az 1790-91. sz. országgyűlésnek egyik legtekintélyebb és legbefolyásosabb tagja és az 1791. ref. zsinatnak elnöke volt. Megvette Cornides Dánielnek a magyar történetre vonatkozó gazdag könyvtárát ezer aranyon és ő maga is 30,000 frt értékű könyvtárt gyűjtött. Nagy múzeuma volt kitünő kitömött ritka állatokból s mathematikai és fizikai műszerekből. Meghalt 1796. szept. 1. Pesten.
Verseket írt a M. Hirmondóba (1782. 57. sz.), az Orpheusba (1790. I. II.)
Munkái:
1. Essai sur la foiblesse des esprits-forts. Par J. T. de Sz. C. d. S. F. R. Leyden, 1760. (Amsterdam, 1762. A vallást védi ostromlói ellen; a külföld előtt nagy tetszést nyert).
2. Atya-fiúi barátságnak oszlopa. Mellyet a maga nemének, és emberi nyomának díszére éltt, minden a jót betsülni tudóknak szomorúságára 1778. eszt. pünkösd havának 26. napján ki-multt néh. r. sz. b. gróf Széki Teleki Eszter aszszonynak, Mélt. gróf Torotzko Sz. Györgyi Torotzkai Sigmond úr kedves élete párjának emlékezetére emelni kivánt... testvér báttya... Kolosvár, 1779. (Költemény. Újonnan nyomtattatott Pesten).
3. Mélt. L. B. Orczy Lőrincz úrnak mint kir. commissariusnak Nagy-Szőlősön Mindszenthavának 15. napj. 1782. Mélt. Sz. Teleki József úrnak N. Ugocsa vármegye főispáni hivatalába lett beiktattatása alkalmatosságával elmondott beszéde a gróf Teleki József úr arra tett feleletével együtt. Pest, év n.
4. Oratio, quam... dum supr. regii studiorum directoris munus per introductionem Academiae Quinque-Ecclesiensis auspicaretur... IV. Nom. nov. anno 1784. disit. Pestini.
5. Mélt. R. Sz. B. gróf széki Teleki József... Ugocsa vármegye főispánnyának ugyan azon nemes vármegye 1790. Sz. György havának 29. napján Nagy-Szőlősön egyben gyűlt Rendgyeihez folytatott beszéde. U. ott, 1789. (így!) Az Orpheusban is megjelent (II. k. 16-36. l.).
6. Sermo, quem... in frequentissimo omnium Regni Hungariae Statuum et Ordinum conventu die 13. Martii 1791. Posonii habuit. Hely n.
Horányi, Memoria III. 389. l.
M. Hirmondó 1780. 49. sz.
Lebensbeschreibung des Reichsgrafen Joseph Teleki, von seinem Sohne, dem Grafen Ladislaus Teleki v. Szék. Hermannstadt, 1800.
Néhai v. Sz. birodalmi gróf Széki Teleki József sírhalma. Pest, 1819. (Halálára irt versekkel, többektől).
Toldy Ferencz, A magyar költészet kézikönyve. Pest, 1857. I. 427. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai XI. 89., 92. l.
Petrik, Bibliogr.
Vasárnapi Ujság 1891. 42. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 42. l.
Bajza József összegyűjtött munkái III. A Telekiek tudományos hatása.
Irodalomtörténeti Közlemények 1901., 1903., 1904.
Budapesti Hirlap 1906. 17. sz. (Költői levelét 1779-ből is közli), és gyászjelentés.