Teleki Ferencz gróf, ifjabb (széki)
valóságos belső titkos tanácsos, udvari tanácsos és referendárius, T. Sámuel gróf és Serényi Francziska grófnő fia, szül. 1790. ápr. 20. Strasznitzban (Morvaország); a pozsonyi kir. akadémiában végezte jogi tanulmányait; katholizált, azután Nagyszombatba ment theologiát hallgatni, de 1812. megváltoztatván szándékát visszatért a polgári pályára, s előbb Pest vármegye aljegyzője, majd helytartótanácsi tisztviselő, 1825. erdélyi kormányszéki tanácsos volt Kolozsvárt, 1828. Bécsben az egyetemes udvari kamaránál udvari tanácsos s rövid idő mulva előbb az erdélyi, majd a magyar udvari kanczelláriánál előadó udvari tanácsos, végre 1844. valóságos belső titkos tanácsos lett és hivatalviselését folytatta 1848-ig, mely év ápr. nyugalomba lépett. Az 1834., 37. és 46. erdélyi országgyűlésen kir. hivatalos volt. Meghalt 1853. márcz. 8. Bécsben. A m. tudom. Akadémia könyvtárát, melyet a Teleki grófok alapítottak, mintegy 600 darabra menő könyvvel, ezek során Tinódi munkáinak egy ritka szép példányával gazdagította.
A Tudományos Gyűjteménybe írt egy-két történelmi dolgozatot; a Hormayr és Mednyánszky báró által 1820. megindított Taschenbuchba járult a régibb magyar irodalomra vonatkozó becses czikkekkel. Ilyen volt a Janus Pannoniust ismertető értekezése ezen gyűjtemény I. kötetében, Tinódi nevének a német közönséggel első megismertetése, a Szendrei névtelen 1571-ből való költői beszélyének német fordítása (a III. évf.) és Zrinyi Miklós költőnk életrajza (a II-ban 1821. 360-400.), melyhez a Zrinyiász néhány töredéke van csatolva fordításban.
Toldy Ferencz, Irodalmi arczképei. Pest, 1856. II.
Nagy Iván, Magyarország Családai XI. 90., 97. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 41. l.