bölcseleti doktor, gyógyszerész; szül. 1854. Lovrinban (Torontálm.); tanulmányainak végeztével, atyja gyógyszertárában képezte ki magát és gyógyszerészi és bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1877. a trencséni kir. kath. gymnasiumhoz nevezték ki a természetrajz és földrajz tanárának. 1885-ben tett középiskolai tanári vizsgát a vegytanból és természetrajzból és áthelyezték az aradi kir. kath. főgymnasiumhoz, hol már 1886. leköszönt állásáról. Atyja halála (1898. febr. 17.) után átvette Lovrinban atyjának gyógyszertárát.
Czikkei a Természettudományi Közlönyben (1876. Földrengés Lovrinban), a trencséni kir. főgymnasium Értesítőjében (1885. Néhány geologiai adat Trencsén legközelebbi környékéről).
Munkái:
1. A savanyú kovasavas natrium (vízüvegoldat) bomlása szénsav által. A bölcsészettudori fok elnyerése végett a budapesti m. kir. tudomány-egyetem bölcsészeti karához benyujtva. Bpest, 1876.
2. A rajeczi-tepliczi hévforrásvíz elemzése és néhány geologiai lelhely Trencsén környékén. Trencsén, 1883. (Különny. a Trencsénmegyei természettud.-egylet Évkönyvéből).
3. Adatok a kiszucza-völgyi homokkőhöz. Hely n. (1883.).
Wutz Albert Tanári Névkönyve. Budapest, 1887. 12. l.
Kiszlingstein Könyvészete és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.