bölcseleti doktor, a pesti ev. iskolák igazgató-tanára, Teichengräber Márton mészáros és Scholtz Anna Mária szegény szülők fia, szül. 1814. aug. 2. Iglón (Szepesm.); szülei korán elhalván, árvaságra jutott; tanult Iglón, Losonczon, Sárospatakon és Lőcsén; a bölcseletet és theologiát öt év alatt az utóbbi helyen végezte, hol közben Hlavacsek tanártól az angol és franczia nyelvet, Tomasek tanártól pedig az olasz nyelvet tanulta meg; egész tanulási ideje alatt min tanulótársainak megántanítója tartotta fenn magát. Vizsgájának letétele után, mint ev. lelkészjelölt három évig nevelő volt báró Prónay Albert házánál. 1839. Németországba utazott, látogatta a jenai (hol azon évben a téli félévben iratkozott be), göttingai, hallei és a berlini egyetemet. Jenában bölcseletdoktori oklevelet szerzett. Midőn 1842. hazájába visszatért, egy évig nevelő volt Szirmay Ádám hétszemélynök családjánál. Ezután megkezdette tanári pályáját, elsőben a pesti evang. gymnasiumnál alkalmazták mint tanárt, később mint igazgatót. Mint a Pestalozzi híve, úttörője volt Magyarországon a tanítás haladó irányának; neki köszönhető, hogy nálunk 1846-ban első ízben tartatott meg a protestáns tanári gyűlés, 1848. pedig az első egyetemes tanítógyűlés. 1846-ban Teichengräber családi nevét Tavasira váltóztatta. A szabadságharcz őt is a csatatérre hívta; 1849. jan. 5. elhagyta Pestet és aug. 18. mint honvédszázados Dévánál Bem táborában letette a fegyvert. Innét Olaszországba vitték, hol a Paskievics gyalogezredben szolgált; de már félév múlva Grawert tábornok fiának nevelője lett és felváltva Velenczében, Milanoban és Bolognában lakott. Midőn a katonaságtól elbocsáttatott, Iglót tűzték ki lakóhelyéül. Innét egy év mulva báró Bánffy Miklós házához ment nevelőnek. Midőn 1854. Iglóra visszatért, ismét neveléssel foglalkozott a Nadler családnál. 1855. az iglói ev. gymnasiumnál tanárnak alkalmazták; az iglói evang. algymnasium Trangous testvérek hagyatéka alapján főgymnasiummá kezdett fejlődni, úgy hogy 1865-1866. a teljes nyolcz oszt. gymnasiumok sorába lépett. E szervezkedő munkában T. nagy részt vett és az igazgatói hivatalt egy évig viselte 1867-68-ban. Tanári állásában 1877. jan. 28. Iglón bekövetkezett haláláig megmaradt. Az ő érdeme a szepesi tanítóegyesület alapítása. Miután családot nem alapított, vagyonát jótékony czélokra hagyta; különösen megemlékezett az iglói ág. ev. főgymnasimról, hol 22 évig szolgált; 1000 frt alapítványon kívül, annak hagyta 900 kötetből álló könyvtárát; a tanári segély-alapra 100 frtot hagyott sat. Arczképét (olajfestés) szintén a főgymnasium örökölte.
Több czikke jelent meg a folyóiratokban és hirlapokban: a Pesti Divatlapban (1848. 9., 10. sz.), a Budapesti Divatlapban (1848. 21. sz.), a Nevelési Emléklapokban (1848. V. Emlékbeszéd Schedius Lajos felett); a Divatcsarnokban (1853-54.); az iglói evang. főgymnasium Értesítőjében (1868. A tanévet megnyitó beszéde, I. és II. félévben; A főgymnasiumi épület leírása, Scholtz József 50 éves jubileuma) sat.
Munkái:
1. Két beszéd, mellyet a pesti esperes. evang. gymnasium szónokköltészeti osztályú tanítói és az összes tanodák igazgatói hivatalába igtatáskor... szept. 4. 1845. mondott. Pest, (Német czímmel is).
2. Nevelési Emléklapok. Pestalozzi születésének évszázados ünnepélyére, néhány magyar nevelővel együtt kiadja Pestalozzi arczképével. U. ott, 1846-48. Hat füzet.
3. A gyermekek tanodáztatásáról és a köz- és nyilvános tanodai vizsgálatok tartásáról két tanszéki beszéd... U. ott, 1847.
4. Naplója és jegyzőkönyve a Pesten 1846. aug. 10., 11. és 12. napján tartott első prot. tanári köztanácskozmánynak... U. ott, 1847. (A Nevelési Emléklapok II. füzete).
5. Tanoda és egyház. Tanítónak levelei egy paphoz. U. ott, 1848.
6. A nevelési irodalom és a hazai tanítók köztanácskozmányáról. U. ott, 1848.
7. Az első egyetemes és közös magyar tanítói gyűlésnek dolgozatai... U. ott, 1848.
8. Winke über Reform und Erweiterung der protest. evang. Schule zu Igló in Zipsen. Mit besonderer Rücksicht auf den k. k. Ministerial-Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich. U. ott, 1853.
9. Nevelői emlékül növendékeimnek. U. ott, 1854. (Költemények).
10. Balaton-füredi emlék. Társasági sorsjáték Balaton-Füreden 1854-ben. Versbe foglalva. U. ott, 1854.
11. Erster Jahresbericht des Zipser evang. Schullehrer-Vereines mit einem Anhange. U. ott, 1866.
12. Die Iglóer Repräsentantenwahl. Ein offenes Wort an seine Mitbürger. Kassa és Igló, 1873.
13. Egy hang a XVI. szepesi városból a törvényhatóságok tervezett kikerekitése tárgyában. U. ott, 1874.
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1877. 5., 6. sz.
Iglói ev. főgymnasium Értesítője 1877.
Családi Kör 1877. 12. sz. arczk.
Prot. Új Képes Naptár 1878.
Kiss Áron, Nevelés története 218., 222. és M. Népiskolai tanítás története 154., 207. l.
Verédy, Paedagógiai Encyclopaedia 895. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 969. l.
Weber Sámuel, Ehrenhalle verdienstvoller Zipser des XIX. Jahrhunderts, Igló, 1901. 207. l. arczk. és gyászjelentés.