orvosdoktor, városi tiszti főorvos Temesvárt, a délmagyarországi term. tud. társaság alapító tagja, az orvosi szakosztály alelnöke; szül. 1857. márcz. 21. Kolozsvárt; egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, hol orvosi oklevelét 1882-ben kapta; külön szakmája: szülészet és nőgyógyászat. Előbb a budapesti II. szülész- és nőgyógyászati klinikán egyetemi tanársegéd volt. 1887-ben letelepedett Temesvárt, hol városi főorvos és az áll. főreáliskola rendkívüli tanára, a felsőbb leányiskola, tanító és tanítónő képzőintézet egészségtan tanára. A délmagyarországi természettud. társaság titkára és kiadványainak szerkesztője; a m. sz. korona országai vörös kereszt egyesület temesvári fiókjának egészségügyi tanácsosa.
Czikkeket írt a Délmagyarországi közlönybe, a Temesvarer Zeitungba, Orvosi Hetilapba, Pozsonyi Lapokba és a külföldi orvosi szaklapokba.
Munkái:
1. A fertőző betegségek területi elterjedésének szemléltető kimutatása. Temesvár, 1900. és Szerkesztési terve. U. ott, 1901.
2. Jelentés a temesvári II. r. bábaképző tanfolyam első négy cursusáról. Bpest, 1904. (A budapesti Orvosi Ujság Tudományos Közleményei).
3. Alkoholellenes kongresszusról. Temesvár, 1905. (Különny. a Délmagyarországi Közlöny 234., 235. sz.-tól).
Szerkesztette a Természettudományi Füzeteket 1887-88. (Valló Vilmossal) és 1889-95. (Véber Antallal) Temesvárt.
Pesti Alfréd, Orvosaink Czímtára. Bpest, 1899. 254. l.
Berkeszi István, A temesvári áll. főreáliskola története. Temesvár, 1896. 132. l. és A temesvári könyvnyomdászat és hirlapirodalom története. Temesvár, 1900. 133. l. és a m. n. muzeumi könyvtár példányairól.