ügyvéd, gróf Széchenyi István titkára, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1808. máj. 5. Öskün (Veszprémm.), hol atyja gazdasági számadó tiszt volt; középiskoláit Veszprémben, Kőszegen és Pesten végezte, hol a bölcseletet az egyetemen hallgatta; egyszersmind a német, franczia, olasz és angol nyelveket is elsajátította. A jogtudományokat Pozsonyban tanulta és ezen idő alatt 1826. nevelőséget vállalt gróf Széchenyi Pál házánál, később Sopronban Zichy Ferraris Lajos gróf mellett. Ez időtájba esik megismerkedése gróf Széchenyi Istvánnal, a kinek jövőjére nagy befolyása volt. 1829-ben Pestre jött, hol ügyvédi pályára készült, még ugyanazon évben Andrássy György titkára lett, s e helyzetben maradt 1832 őszig, miután 1831. jún. 22. az ügyvédi vizsgálatot letette. 1832. gróf Andrássy György és Széchenyi István kisérője volt azon útban, melyet Londonba tettek a Buda és Pest között építendő lánczhíd iránti adatok szerzése végett. 1833. nov. 1-től fogva Széchenyi István gróf vette maga mellé titkári minőségben s ez maradt 1848. szept. 5-éig, a grófnak a közügyektől való visszavonulása napjáig. Miután a nagy hazafi gróf a lánczhíd eszméjét megpendítette s az óriási vállalatot életbe léptette: 1840-től T. a lánczhídtársaság titkára lett, már 1832. az eszme első megpendítésétől fogva, a nagy mű előkészületeiben munkás részt vett. E közben ismerkedett meg Sina Simon báróval, kinek később titkára lett. Az 1827-29. országgyűlésen mint jogtanuló, az 1830. és 1832-36-ikinak egy részén mint Andrássy gróf titkára, az 1839-40. mint Széchenyi gróf titkára és a távollevő Zichy László gróf követe vett részt. Titkári állásában több alkalma volt utazásokat tenni külföldön. Első utazása közben 1832. Angolországból Párison át tért vissza; azután 1834. Széchenyi István gróffal, mint az Alduna szabályozására kinevezett kir. biztossal járta be Oláhországot Bukarestig, Bolgárország és Szerbia partmelléki vidékeit, hol Hindoglu zimonyi cs. kir. tolmács, s ennek német-török nyelvtana segélyével s a Belgrádban, Viddinben sat. talált törökök segélyével sajátjává tette a török nyelvet is. A Széchenyi által alkotott többféle egyletek és vállalatoknál, azok szervezési és első fejlődési korszakában rendszerint ő volt a tollvivő és előadó; így p. o. a pesti nemzeti kaszinónál, lóversenyeknél, állattenyésztő társaságnál (1830-35-ig jegyzője), melyből a gazdasági egyesület származott (ennek is választmányi tagja volt), a Duna- és Tiszaszabályozásnál sat. A m. tudom. Akadémia 1833. nov. 15. választotta levelező tagjává, hol a zsebszótári munkálatoknál vett részt. Széchenyi István gróf e kedvelt megbizottjának hagyta az összes naplóit, jegyzeteit és ezt bízta meg azok átnézésével és kiadásával. T. örököseitől e kincset a m. tudom. Akadémia vette meg és dolgozta fel Zichy Antal és Majláth Béla által. Meghalt 1861. aug. 25. Pesten.
A M. Tudom. Akadémia Zsebszótáránál dolgozott 1831-35-ig; czikkei a Társalkodóban (1833. Az újítók és javítók sorsa); a Tudománytárban (1834. I. Lander fölfedezései Afrikában a Nigeren, az Edinburg Review után, 1835. V. Napoleon kora, Lamarque Nestor után, 1837. I. Angol literatura 1835. ugyanaz után, 1842-43. Magyarország leírása a XVI. század végén, angolból); az Athenaeumban (1837. Facino Cane, Balsac után); a Hazánkban (I. 1858. A budapesti lánczhíd talpkövében foglaltató oklevél eredeti szövege 1842. aug. 24.). Levelezése gróf Széchenyi Istvánnal (Pesti Hirlap 1880. 150., 167. sz.).
Munkái:
1. 1831. és 1832. Jelentés a magyarországi állattenyésztő társaság munkálkodásairól. A választottság nevében kiadta. Pest. (Andrássy György gróffal.) Két füzet.
Ugyanaz: 1833., 1834. és 1835. U. ott. (Egyedül). Folytatás: 1836-1839. Jelentés a magyar gazdasági egyesület munkálkodásairól. U. ott. Négy füzet.
Folytatása: 1840. és 1841. Jelentés a magyar gazdasági egyesület állattenyésztési osztályának munkálódásairól. U. ott. Két füzet.
2. Angol versenyszabályok. Ford. Pest, 1836.
Szerkesztette a Gyepkönyvet 1831-1832. Andrássy György gróffal, 1833-37-ben egyedül és a Casinokönyvet 1834-38. Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Kéziratban: Moore Edvard «Játékos» cz. szomorújátéka, ford.
Levelezése az idézett munkákban.
Újabbkori Ismeretek Tára VI. 313. l.
M. Sajtó 1861. 197. l. (Nekr.).
Országos Nagy Képes Naptár 1862. 349. l.
M. tudom. Akadémia Almanachja 1836. 311. l.
Galgóczy K. Emlékkönyve III. Bpest, 1883. 84. l.
Széchenyi István gróf munkái. Bpest, 1884-1886. I-IX. kötet.
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV.
Irodalomtörténeti Közlemények XI. 207. l.
Akadémiai Értesítő 1906. 506. l. és gyászjelentés.