apát-kanonok, a m. tudom. Akadémia tiszteleti tagja, a Kisfaludy-társaság rendes tagja, Viperina Ádám és Andresz Mária iparos szülők fia, szül. 1821. jan. 2. Miskolczon; a gymnasiumot (az V. szónoklati osztály kivételével, melyre a német nyelv végett Lőcsén volt) szülővárosában végezte. 1836. aug. az egri kispapok sorába felvették. Szabó Román kath. lelkész, kinél a szünnapokat töltötte és ki maga is verselgetett, látta el olvasmányokkal és buzdította a költészetre. 1838 őszén kezdte theologiai tanulmányait és ez időtől fogva búzgón verselgetett. Mint II. éves hittanhallgató Honáldozat cz. balladájával a Kisfaludy-társaság pályázatán dicséretet nyert, 1841-ben pedig Indítványok cz. szatirájával az említett társaságnál szintén dicséretben részesült; midőn pedig Klopstock Messiásából néhány éneke megjelent, Toldy Ferencz ösztönözte az egész munka lefordítására. Elvégezvén a theologiát az egri érseki irodában nyert alkalmazást. Pyrker érsek mellett a művészeti tanulmányokban is képezte magát és 1841. júl. 25. Pestre indult az ottani irói és művészi körök látogatására. Ezen év okt. 1-től naplóját kezdte írni. 1844. febr. kereste őt fel Debreczenből Pest felé vett útjában Petőfi. Ugyanezen év júl. 15. Rajner püspök pappá szentelte; ekkor Viperina családi nevét Tárkányira változtatta; decz. elején a palóczföldi Szent-Erzsébetre küldték segédnek. Betegeskedése miatt 1845. júl. 15. visszatért Egerbe, innét júl. 30. a szülői házhoz Miskolczra; szept. 23. végre visszatérhetett lelkészi gondjaihoz. 1846. júl. 22. Pyrker érsek udvarához hívta meg szertartójának, ki őt karlsbádi, majd gasteini útjára kisért; három hónapi távollét után visszatért Egerbe. 1847. okt. 20. Pyrker ismét magával vitte szerpapját Bécsbe; nov. 12. jelen volt a nádorválasztási ünnepélyen Pozsonyban. Pyrkert halálos ágyánál (meghalt decz. 2. Bécsben) ápolta. 1850 elején Bartalovics érsek maga mellé vette titkárnak és megbízta őt a Szentirásnak, a mai magyarsághoz idomított átdolgozásával (mely munkáját 1861-ben fejezte be). 1858. saját kérelmére érseke egyeki plébánosnak nevezte ki. A m. tudom. Akadémia 1858. decz. 15. a Kisfaludy-társaság pedig 1867. választotta tagjai sorába; (amott 1860. máj. 2. «A vallási költészetről», emitt 1868. márcz. 18. «Klopstock Messiásáról» értekezve foglalta el székét). IX. Pius pápa a Szentirás fordítóját 1866. febr. kamarásává, a király pedig 1868. pünkösd vasárnapján az egri káptalan tagjává s 1872. borsmonostori czímz. apáttá nevezte ki. Érseke Tárkányit faluról betelepedése után, az egyházmegye népiskoláinak főfelügyeletével bízta meg. 1872 tavaszán a Szent-István-Társulat hat évre alelnökének választotta. A budapesti egyetemnek 1880-tól tiszteleti doktora volt. A «Vatikáni Monumenták» évi folyamaira 5-500 frtos ajánlatot tett. Ezen időben gyakran megjelent az Akadémia, Kisfaludy-Társaság és a Történelmi Társulat gyűlésein, valamint a Képzőművészeti egyesületéin is, melynek alapító, választmányi és műbiráló tagja is volt. Fővárosi tizenhárom évi tartózkodása alatt tizenegyszer utazott Olaszországba, részben szívbaja enyhítésére; de összekötötte a Sz.-István-Társulat részéről nyert megbizatással, útjába ejtve Münchent és Németalföldet is; de akármely irányban indult, mindig csak Rómába vitte útja. A római «Arcadia-Társaság» is ez időben megválasztotta tagjának. Utolsó éveiben gazdag műkincseit új képcsarnokkal gazdagította. 1885. nov. 17. küldte meg a Kisfaludy-Társasághoz alapítványa pótléka kiséretében Czuczor arczképét. Meghalt 1886. febr. 16. Egerben. A m. tudom. Akadémiában 1886. decz. 20. Szvorényi József tartott fölötte emlékbeszédet.
Költeményeket írt a következő hirlapokba, folyóiratokba és évkönyvekbe: Rajzolatok, Közlemények, Remény, Emlény, Athenaeum, Pécsi Auróra, Nemzeti Almanach, Árpádia, Orangyal, Kliegl-Könyv, Regélő, Életképek, Honderű, Országgyűlési Almanach, Divatcsarnok, Szivárvány, Pesti Divatlap, Sárosy-Album, Nővilág, Családi Lapok, Szépirodalmi Album, Napkelet, Religió és Nevelés, Veszprémi Egyházi Almanach. Levele: Eger 1885. nov. 17. (Fővárosi Lapok 284. sz.) Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Énekek az oltári szent áldozathoz. Eger, 1847. (4. kiadás. U. ott, 1852).
2. Énekek nagy bőjtre és a szent keresztuti ájtatosság. U. ott, 1847. (2. bőv. k. U. ott, 1852).
3. Vezérkönyv a ker. kath. anyaszentegyházban tartani szokott processiókhoz. (Körmenetekhez). Az anyaszentegyház szertartásos könyveiből s a bevett ájtatossági gyakorlatokból szerkesztve négy függelékkel. U. ott, 1851. (3. bőv. k. U. ott, 1852., 4. k. Pest, 1855., 7. k. Eger, 1871., 8. k. Eger, 1885. Mind együtt 92,000 péld.).
5. Lelki manna, az az imádságos és énekeskönyv, különösen a kath. kereszt. ifjúság számára. U. ott, 1853. (3. k. 1855., 4. k. 1856., 7. k. 1859., 16. k. 1868., 24. k. 1885. U. ott. Mind 244,000 péld.).
6. Jézus szent szivének imádása. Eger, 1853. (2. k. 1855., 3. k. 1859., 10. k. 1886. 42,000 péld.).
7. Énekek husvétra, pünkösdre. U. ott, 1853.
8. Kath. egyházi énektár. Hangjegyekkel... U. ott, 1854. (2. kiadás 1874. U. ott, ez a k. 5000 péld.).
9. Ájtatosság liliomai. A boldogságos szűz Mária szeplőtlen fogantatásának tiszteletére. U. ott, 1855. (3000 péld.).
10. Énekek és litánia a boldogságos szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról. U. ott, 1855.
11. Szent énekfüzér «Kath. egyházi énektárából» kivonva, s néhány latin énekkel megtoldva kath. iskolások számára. U. ott, 1856. (4. k. U. ott, 1866., 8. k. U. ott, 1886. 30,000 péld.).
12. Énekek és litánia dicsőséges szent Anna asszony tiszteletére. U. ott, 1857.
13. Tárkányi B. J. költeményei, a költő arczképe- és életrajzával Toldy Ferencztől. Pest, 1857. (5000 péld.).
14. Különféle alkalmi énekek. Eger, 1859.
15. Szomorúak vigasztalója. Imádságos és énekeskönyv a hét fájdalmú szűz anya tiszteletére. U. ott, 1859., (5. k. U. ott, 1886. 17,000 péld.).
16. Vezércsillag az üdv. elnyerésére. Imakönyv a kath. nőnem használatára. Pest, 1860. (7. k. Bpest. 21,000 péld.).
17. Kazinczy Ferencz emlékezete. Kiadta az egri casinói egyesület, az 1860. jan. 18-ára tervezett, de meg nem tarthatott ünnepély emlékére. Eger, 1860. (Költemények, Pajer Antallal együtt).
18. Hajadonok őrangyala. Kath. imakönyv. Pest, 1863. (4. k. Bpest, 11,000 péld.).
19. Ártatlanok öröme. Kath. imakönyvecske kis gyermekek számára. U. ott, 1864. (2. k. Bpest, 8000 péld.).
20. Ifjúság kalauza az örök életre. Kath. imakönyv. Pest, 1864. (3. k. Bpest, 8000 péld.).
21. Új rózsás-kert. Imádságos és énekeskönyv kath. keresztény hívek számára. Pest, 1865. (2. k. U. ott, 1867., 4. k. Bpest, 10,000 péld.).
22. Nagyböjti kalauz. Krisztus kínszenvedésének és halálának negyvennapi megszentelésére a nagyhéti ájtatossággal együtt. Pest, 1866. (1500 péld.).
23. Ó- és új szövetségi Szentirás. A Vulgata szerint, Káldy György fordítása nyomán, jegyzetekkel. Eger, 1862-65. (Első kiadás 10,500 péld.). Ennek részkiadásai:
24. Az új szövetség szent könyvei, rövid jegyzetekkel. (1500 p.).
25. Zsoltárok könyve, a Vulgata szövegével s Allioli jegyzeteivel. (1000 péld.).
26. Szentirási szakaszok templomi használatra. (4000 péld.).
27. Szentírási szakaszok iskolai használatra. (3000 péld.).
28. Keresztény öregek gyámola. Kath. imádságos könyv. Pest, 1867. (és Bpest, 2000 p.).
29. Vezérangyal a mennyei korona elnyerésére. Kath. imádságos és énekeskönyv Pest, 1872. és Bpest, 1873. (6000 péld.).
30. Szent István király ünnepének jelentősége. Egyházi beszéd. Buda, 1868. (2000 péld.).
31. A legujabb magyar Szentirásról. Pest, 1869. (Értekezések a nyelv- és néptudományok köréből I. 3.).
32. Alelnöki beszédek a Szent István-Társulat közgyűlésein. Bpest, (7 füzet, 35,000 péld.).
33. Emlékbeszéd Bartakovics egri érsek fölött. Pest, 1874. (5000 péld.).
34. Emlékbeszéd Mindszenthy Gedeon fölött. U. ott, 1879. (5000 péld.).
35. Sanctissimo Domino Nostro Leoni P. P. XIII. Societas Literaria s. Stephani protoregis nomine. Budapestini, 1883. (Költemény, készült 50 példányban.)
Kéziratban: Egyházi beszédek; Költői zsengék 1838-40. öt füzet; Lyrai kisebb elbeszélések s észköltészet 1840-44. tizenkilencz füzet; Naplók és Emlékezések 1841-47. tizenhat füzet; Irodalmi levelek (tőle és hozzá); Költői feldolgozásra kiszemelt tárgyak, három füzet.
A Kisfaludy-Társaság Évlapjai II. 1841. 266. l., III. 425., IV., 637., VI. 506. l.
Jelenkor. Encyclopaedia 187. l.
Magyarország és Erdély képekben IV. 1854. 59. l. arczk.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 473., II. 418. l.
M. Akadémiai Almanach 1862-69., 1873-74. (Munkálatai), 1887. 319. (Életrajz).
Vutkovich Sándor, M. Irók Albuma. Pozsony, 1873. 223. l.
Toldy Ferencz Összes Munkái IV., VI.
M. Állam 1877. 68., 69. sz.
M. Korona 1878. 73-81., 83., 84. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Fővárosi Lapok 1885. 284. sz. (Levele).
Budapesti Hirlap 1885. 77. sz.
1886: Új M. Sion 237. l., Kath. Hetilap 8. sz. Borsodmegyei Lapok 15., 103. sz., Gyöngyösi Lapok 3., Pesti Napló 47., 48. sz.
1887: Szvorényi József, Emlékbeszéd T. B. J. felett. Bpest, 1887. fénynyom. arczk., Győri Közlöny 1887. 15. sz., Religio 1887. 19., 20. sz. Kath. Szemle, István bácsi Naptára 1887. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 230. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 943. l.
Ország-Világ 1899.
M. Könyvészet 1900.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.