kath. plébános, szül. 1818-ban Gyöngyösön iparos szülőktől; iskoláit itt végezte s 1835. az egri papnevelő-intézetbe lépett; 1842. áldozópappá szenteltetett; káplán volt Tisza-Nánán és 1846-tól Árok-Szálláson. 1853. Zsérczre nevezték ki plébánosnak. A szabadságharcz alatt hazafias szónoklataival tűnt fel. 1862. Tiszafüredre költözött szintén plébánosnak. 1892. szept. 20. mondotta aranymiséjét, mely alkalommal Tisza-Füred képviselő-testülete díszpolgárává választotta s megfestette életnagyságú arczképét múzeuma számára. 1896. gyűjtés útján Tass és Szabolcs honfoglaló vezérek emlékére hatalmas emlékoszlopot állíttatott Tiszafüreden, melyet 1896. szept. 12. lepleztek le. 1902. szept. 10. mutatta be gyémántmiséjét, mely alkalommal aggkorára való adminisztratort nyert maga mellé. 1907. nyugdíjba lépett. Kiváló érdeme a «Tisza-Füredi régészeti egyesület és múzeum» megalapítása. (Érdemei elismeréseül 1906. a koronás arany érdemkereszttel tűntették ki). 1903. szept. 29. a régészeti és embertani társulatban a tiszavidéki hunhalmokról felolvasást tartott.
Czikkeket írt 1842 óta a Religió és Nevelésbe, a Kath. Néplapba, a Pesti Naplóba, a Borászati Lapokba, a Kertészeti Gazdaságba, az Egri Postába, az Egerbe, a Karczag és Vidékébe, és a Nagy-Kunságba. Czikkei az Egri Egyházmegyei Közlönyben (1873. sat. Visszapillantás a tisza-füredvidéki régi s későbbkori egyházakra, Nyílt levél az Adalékok egyházmegyénk történelméhez cz. czikk írójához, 1875. Naplótöredék a jász-árokszállási plébánia történelméből. Őszinte szózat, az egri egyházmegyei irodalmi egylet megalakulása alkalmából, 1876. A hajdan virágzott sodalitiumok működéséről, 1879. A felhalmi kereszt felszentelése az egyeki határban, 1881. A felvesz szó eme honi törvényige jellegébe vágó bonyolult esetek gyakorlati megoldása 1876 előtt és után, Pajer Antal emlékezete); a Religióban (1862. I. 32., 33. sz. A gyöngyösi jezsuiták 1706-1750.); az Egerben (1863. Örökzöldek Rajner Károly sírján) sat.
Munkái:
1. Tiszafüred vidéke a népvándorlástól kezdve, Történelmi és hadászati szempontból, vonatkozással az ezredéves közelgő nagy nemzeti ünnepére. Eger, 1892. Két térképpel.
2. Halotti koszorú Muzsai Kovách Géza ravatalára tűzte. Vácz, 1894.
3. Halotti beszéd Vasmegyeri Megyery Gábor, Szabolcsmegye nyug. főpénztárnoka felett tartotta Tisza-Füreden, 1897. aug. 27. Nyiregyháza, 1897.
4. Halotti beszéd Nyáry Kálmán felett, tartotta Tisza-Füreden 1898. jan. 15. Tisza-Füred, 1898.
5. Korszerű elmélkedés Szent László király napján a nevét viselő Szent László társulat felett. Eger, 1899.
6. A tiszavidéki kun földpiramisok ismertetése. U. ott, 1906.
7. Tass és Szabolcs honfoglaló vezérek tiszafüredi ezredévi oszlopának történelmi keletkezése. Tisza-Füred, 1909.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892.
Pallas Nagy Lexikona XV. 943. l. és II. Pótkötet. 1904. 698. l.
Ország-Világ 1904. febr. 14.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Századok 1909. 709. l.