városi főkapitány, szül. 1867. Szatmárt, hol 1891-93. aljegyző volt, 1894-1901. tanácsjegyző és utóbb közigazgatási tanácsos, 1902. helyettes főkapitány és 1903. főkapitány lett. 1900 óta a tűzoltóság választott főparancsnoka. Több évig viselte a nőegyesület titkári, a Vereskereszt-egyesület jegyzői, a régi honvédek főjegyzői és az iparos-ifjak titkári tisztét, s ez utóbbiak körének huzamosabb idő óta elnöke; a ref. egyháznál presbyter. Meszlényi püspök az ő közbenjárása folytán határozta el magát a tűzoltó-torony fölépítésére. Mint főkapitány megalkotta a bérkocsi-iparról szóló és átdolgozta a kéményseprő-iparról alkotott szabályrendeletet; szervezte a rendőri bejelentő-hivatalt és a hatósági cseléd-elhelyező intézetet; megalkotta végül a közrendőri és a szegényház felállításáról szóló szabályrendeletet.
Főmunkatársa volt öt évig a Szamosnak.
Szerkesztette a Rendőri Lapokat alapítása óta.
Magyarország Vármegyéi. Szatmár-vármegye. Bpest, 1908. II. 142. l.