orvosdoktor, T. János reform. lelkész és Már Sára fia, szül. 1781. okt. 22. Bián (Pestm.); Kecskeméten végezte a gymnasiumot; 1797. Debreczenbe ment és az ottani ref. kollegiumban hét évig folytatta tanulmányait. Atyja halála után a gárdonyiak meghívták lelkészüknek, mely hivatalát három évig folytatta s miután a debreczeni kollegiumban megtanulta a franczia, német és olasz nyelvet, idegenből fordítgatott. 1806. okt. a papságtól végbúcsút vett és a pesti egyetemen az orvosi karba iratkozott be. Tanulási ideje alatt gróf Teleki László, a hétszemélyes tábla birája és ref. egyházkerületi főgondnok, házába vette: titkári és könyvtárnoki minőségben tartotta és segítette; három év eltelte után Bécsbe ment, hol Hildebrandtól tanulta az orvosi tudományt; az ötödik évre ismét visszajött Pestre és itt 1811. szept. 2. orvosdoktorrá avatták. 1881. okt. elején Nagy-Kőrösre ment városi főorvosnak, hol 1842. márcz. 23. meghalt.
Czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1821. IV-VIII.).
Munkái:
1. Tasszo Torquató Megszabadított Jerusaleme. Ford. olasz nyelvből. Pest, 1805. Három kötet. (Ism. Budapesti Szemle XVI. 1878.).
2. Robertson Vilhelm Amerikai historiája. Ford. U. ott, 1807., 1809. Két kötet.
3. Némely görög és római nagy emberek élete Plutarchusból. Pozsony, 1807. két kötet, 2 rézmetszettel.
Kéziratban: Hunyady János a szendrői várban eredeti vitézi játék 4 felv. (előadták Kassán 1836. ápr. 17.); Önéletrajza (Tanárky Béla honvéd-őrnagy birtokában, melyből Ádám Gerzson közli T. életrajzi adatait).
Annalen der Literatur. Wien, 1807., 1811. V. 114. l.
Allg. Literatur Zeitung, Halle és Leipzig, 1811. l. 479. l.
Katona, Historia Critica XLII. 588. l.
Honművész 1836. 37. sz.
Tudósítvány a nagykőrösi helv. h. tanítóképzőről 1873. 6. l.
Petrik Bibliogr.
Ádám Gerzson. Nagykőrösi Athenas. Nagykőrös, 1904. 262. l.