nyug. vallás- és közoktatásügyi államtitkár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, T. János orvos és Karay Mária fia, szül. 1815. okt. 26. Nagy-Kőrösön, hol középiskoláit a ref. főiskolában végezte. 1831. nov. 2. a pesti egyetemre iratkozott be s 1832-33. a bölcseleti, 1836-ig a jogi tudományokat, különösen Horvát Istvántól a magyar nyelvet és irodalmat, a diplomatikát és heraldikát hallgatta. 1836-ban Földváry Gábor pestmegyei alispán mellett végezte a patvaristai törvénygyakorlatot. 1837. ápr. 15. Szőgyéni László ítélőmester mellé kir. táblai hites jegyzőnek vétetett fel és azon évi husvét utáni terminustól 1838. máj. 2-ig Somsich Pongrácz kir. személynöknél teljesítette a hites jegyzői teendőket. Azon év jún. 7. ügyvédi vizsgálatot tett és 1841. okt. 15-ig Hubay József kir. ügyész mellett volt ügyvédi gyakorlaton. Ugyanezen év márcz. 1. váltóügyvédi oklevelet is nyert. Ügyvédi oklevelének hasznát azonban sohasem vette, mert későb ügyvédi gyakorlatot, melyre hivatást nem érzett, nem folytatott. Mielőtt közhivatalt vállalt, rövid ideig Lónyay János udv. cancelláriai referendáriusnál titkár volt, kinek fiaival, Menyhérttel és Alberttel 1840-ben beutazta Erdélyt (utazási emékei 1841-ben a Jelenkor melléklapjában, a Társalkodóban jelentek meg). A pozsonyi országgyűlésen mint «absentium ablegatus» volt jelen és onnét írt tudósításokat több főúrnak Pestre. E közben atyja elhalálozván, haza kellett mennie házi ügyeinek rendezésére. 1841-ben szülővárosában kezdte meg hivatalos és társadalmi működését: a reá ruházott főjegyzői hivatalt 1842-48-ig viselte. Ez idő alatt utazásokat tett a hazában, Ausztriában, végül Olaszországban. 1848-ban Nagy-Kőrös város küldte képviselőnek a pesti országgyűlésre. Követte a kormányt Debreczenbe s részt vett az ottani emlékezetes 1849. országgyűlésen. A szabadságharcz után haditörvényszék elé idézték; 1850. Pesten mint vádlott, 1851-52. otthon mint megkegyelmezett, de még internálva élt. A közélettől ekkor visszavonult és csak is a protestáns egyház terén működhetett. Történelmi és pénzügyi tanulmányokkal foglalkozott. Főkép az ő és Magyar Pál akkori polgármester érdeme volt a nagykőrösi ref. főiskola (lyceum) újjá teremtése. A nagykőrösi ref. egyház gondnoka s a városi kaszinó elnöke is volt. 1861. szülővárosa ismét képviselővé választotta, a képviselőház pedig egyik jegyzőjévé. Kezdetben a határozati párthoz tartozott és az 1861. máj. 25. ülésben jeles beszéddel támogatta azt. A törvénykezés ideiglenes rendezése ügyében azonban a Deákpárttal szavazott. 1865. jan. 5. Pestmegye főjegyzőséggel tisztelte meg, mely hivatala rövid ideig tartott. Az 1867. képviselői választások alkalmával szülővárosában kisebbségben maradt. A m. tudom. Akadémia 1867. jan. 30. választotta levelező tagjának és nov. 25. tartotta székfoglalóját: «Ausztria pénzügyi történetéből I. Ferdinand idejében» cz. értekezésével (megjelent a Budapesti Közlönyben 1867. 216-219. sz.). Ugyanezen évben b. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter egyik államtitkárává választotta. Attól fogva a képviselőháznak is állandó tagja volt, majd a makói, majd a naszódi vagy ilyefalvi kerület mandátumával. Az államtitkári hivatalt 1887. jún. 8-ig viselte; akkor leköszönt (a király a szent István-rend kis keresztjével tűntette ki) és a magán életbe vonult vissza; de még azon év nov. 28. elhunyt Budapesten. 1000 frt alapítványt tett a vallás- és közoktatásügyi tárcza szegény beteg hivatalnokainak javára. A m. tud. Akadémiában 1888. ápr. 30. Tóth Lőrincz tartott fölötte emlékbeszédet.
Vezérczikkeket írt a 60-as években a Pesti Naplóba és czikkeket a Prot. Egyházi és Iskolai Lapba.
Munkái:
1. Országgyűlési beszéde máj. 22. Pest, 1861. (Klauzál Gábor beszédével, a Magyarország 124. sz. melléklete).
2. Magyarország helyzete az európai államrendszerben. Tört. és polit. tanulmány. U. ott, 1866.
3. Emlékbeszéd Molnár Aladár lev. tag felett. Bpest, 1884. (Emlékbeszédek II. l.)
Vasárnapi Ujság 1867. 17. sz. arczk., 1880. 39. sz. arczk.
Országgyűlési Emlékkönyv. Pest, 1867. 596. l. arczk.
Ország Tükre 1872. 15. sz. arczk.
Tudósítvány a nagykőrösi helv. h. tanítóképezdéről 1873. 6. l.
Magyar Tisztviselő 1882. 1. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
Tóth Lőrincz, Emlékbeszéd Tanárky Gedeon felett. Bpest, 1888. (Emlékbeszédek V. 2. Néhány levelét is közli.)
Akadémiai Almanach 1889. 351. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 914. l.
Adám Gerzson, Nagykörösi Athenas. Nagykörös, 1904. 256. l.