nyug. esperes-plébános, előbbinek unokaöcscse, szül. 1825. jan. 4. Keszthelyen (Zalam.), hol atyja T. János nemesi birtokán a város közlében fekvő Diós hegységben töltötte gyermekéveit; 1835-től a keszthelyi premontreiek gymnasiumában tanult hat évig. (Atyja 1838. meghalt). 1840-ben a szent-benedekiek rendjébe vétetett föl; mint ujoncznövendék egy évet Pannonhalmán töltött. 1842-43. Győrött a philosophiai tanulmányokat hallgatta a szerzet házában; a magyar nyelv- és irodalomból tanára volt Czuczor Gergely, ki előtte megnyitá magyar könyvtárát. (1843-ban anyja is meghalt). 1844. évre Bakonybélbe ment a harmadévi bölcselet hallgatására. 1845. Pannonhalmára került vissza a theologiai tanfolyam megkezdésére, hol 1845-46. Márkfy Sámuel volt tanára a bibliai tanulmányokból. 1846. kilépett a rendből és a veszprémi egyházmegyébe vétetett föl. Veszprémben töltött két iskolai év után 1848. jún. 17. áldozópappá szenteltetett és Nágocsra (Somogym.) rendeltetett segédlelkésznek, 1850. pedig Veszprémbe. 1852. püspöke a bibliai tanszékre kinevezte rendes tanárnak. 1860-ban Szent-Péterre ment plébánosnak, 1861. szentbalázsi plébános lett. 1871. lemondott a lelkészségről és Budapestre jött, hol irodalommal foglalkozott. Felváltva itt és Nagy-Kanizsán lakott. Lonkay Antal alatt sok évig volt a Magyar Állam belmunkatársa. Meghalt 1899. okt. 17. Nagy-Kanizsán.
Költeményeket írt a Honderűbe (1845. álnevek alatt is), az Őrangyalba (1848., 1852), a Kath. Néplapba, a Családi Lapokba (1852-57) és a Badacsonyi kereszt fölszentelése. Buda, 1857. cz. munkába.
Munkái:
1. Egyházi beszédek... Pest, 1854. (Talabér Györgygyel). Három kötet.
2. Költeményei. Pest, 1860. Két kötet.
3. A hitoktatástan gyakorlati kézikönyve. U. ott, 1854-57. Két kötet.
4. Hitoktatástan, vagyis: A hitoktatás elméleti kézikönyve. U. ott, 1865.
5. A kath. kereszténység, az ő hitében, törvényeiben és kegyszereiben. U. ott, 1868-tól Nyolcz kötet. (Hitelemző beszédek).
6. Francziaország lourdesi kegyhelye. Irta Lasserre Henrik után. Bpest, 1873. (Több kiadást írt. Ism. M. Állam 1902. 4. sz.).
7. Kath. kereszténység az ő szent cselekményeiben, időiben és helyiségeiben. Vagyis egyházi beszédek a kath. vallás összes szertartásairól. Zollner János után. U. ott, 1876., 1878., 1880. Négy kötet.
8. Arany biblia. A szentirás feltüntetve a legnagyobb művészek képeiben. Száz képpel. U. ott, 1884. Két kötet. (Sajtó alá rendezte Toldy Lászlóval).
9. Idézetek a szent atyák munkáiból. Houdry Concionatoria Bibliotheca cz. művéből. Magyarították: Róka Józseffel. U. ott, (1896. Két kötet. Lelkészek Idézetek Tára II., III. k.).
Szerkesztette Budapesten a Kath. Lelkipásztor cz. egyházi folyóiratot 3 évig Füssy Tamás társaságában; 1874. ugyancsak Füssy V. társaságában a Jelenkor egyháztörténelmi Közlönyt indította meg, mely 1875-ben politikai napilappá alakult, de kevés ideig élt; 1883-89. a Papok Lapja cz. hetilapot a melyben a kath. egyház érdekeit képviselte és a kath. papság jogait és igazait védelmezte.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 469. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 896. l.
Pesti Hirlap 1899. 300. sz.
M. Állam 1899. 249. sz.