polgár-iskolai tanár; a fővárost húsz évig szolgálta, eleinte mint tanító, utóbb, a képesítés megszerzése után, mint polgári iskolai tanár. Az utóbbi évek politikai mozgalmaiban élénk részt vett mint lelkes függetlenségi; a Lipótvárosban az ő buzgólkodása teremtette meg a függetlenségi pártot. Meghalt 1907. aug. 29. Budapesten.
A Kis Kunsági Hiradó munkatársa volt. Költeményeket írt az Ország-Világba és más fővárosi lapokba.
Munkái:
1. Ifjuságom virágai. Költemények. Kun-Szent-Miklós, 1894.
2. A szabadságharcz versben. Deák Geyza rajzaival. Bpest, 1897.
3. Borongás. Költemények. U. ott, 1898.
4. A szerelem. Költemények. U. ott, 1901.
5. Haza és szerelem. Költemények. U. ott. 1905. (Ism. Uj Idők, Vasárnapi Ujság 1906. 13. sz.).
Irodalmi hagyatékának rendezésével barátait, Zempléni Árpádot és Farkas Bélát bízta meg.
M. Könyvészet 1901., 1905.
Petrik M. Könyvészet 1886-1900.
Pesti Hirlap 1907. 206. szám.