bölcseleti doktor, premontrei jászói prépost, szül. 1861. szept. 3. Sátoralja-Ujhelyen (Zemplénm.); középiskoláit elvégezvén, 1879. okt. 5. a jászóvári premontrei rendbe lépett; négy évig a rend theologiai és paedagogiai intézetének növendéke volt. 1884. nov. 2. felszenteltetett és tanár volt 1884-85. a rozsnyói főgymnasiumban, azután 1886. a kolozsvári egyetemen a classica-philologia- és philosophiából tanári oklevelet nyert, 1891. pedig ugyanott bölcseleti doktor lett. 1887-től egy évig paedagogia tanára volt a jászóvári főiskolában, 1888-tól pedig a latin és görög irodalom tanára a kassai főgymnasiumban. mellett 1897-től a kassai kir. jogakadémián mint a bölcselet magántanára működött. 1898. a kassai főgymnasium igazgatójává nevezték ki. 1900. ápr. 15. királyi kinevezéssel préposti koadjutor lett a nagybeteg Benedek Ferencz prépost mellett, kinek halála (1900. július 2.) után augusztus 12. rendje prépost-apátjává és magyarországi generális helynökké választotta. A főrendiháznak 1901. márcz. 22. óta tagja. Részt vett a magyar tanárok olaszországi tanulmányútjában; nyilvános felolvasásokat tartott és hirlapi czikkeket írt. Figyelemre méltó tevékenységet fejt ki Abauj-Torna vármegye törvényhatósági bizottságában és lelkes pártfogója a kulturális és humanitárius intézményeknek. Az ő elnöklésével alakult meg újra az Abauj-Torna vármegyei és Kassa városi Közművelődési Egyesület, mely áldásosan működik a magyarosítás és népművelés terén. Ő alapította meg 1902-ben a premontrei rendnek budapesti Norbertinum hittudományi és tanárképző intézetét. Kassán a rend ősi főgymnasiumának 1904. új palotát építtetett. Az ő kezdeményezésére és vezetése alatt épült föl államsegélylyel 1906-ban a rozsnyói kath. főgymnasium. Bőkezűen gondoskodott a rendi társházak újabb felszereléséről s a lelkészlakokat javarészt újra építtette, a templomokat jó karba hozta. Új népiskolákat és tanítói házakat emelt és a tanítói állásokat is gyarapította. Szervezte a József kir. herczegről nevezett Sanatorium-egyesület kassai bizottságát és ezen egyesületnek vidéki elnöke. Az Orsz. M. Szövetségnek megalakulása óta társelnöke. Az ő kezdeményezésére alakult meg a kassai kath. kör. Tevékeny részt vett az 1903. Kassán rendezett Rákóczi ereklye kiállítás előmunkálataiban, mint a kiállítási nagybizottság díszelnöke. A M. Paedagogiai Társaság tiszteleti tagjának választotta meg. A kassai egyetem visszaállítását czélzó mozgalomnak ő a feje és éltető szelleme.
Tanügyi és régészeti czikkeket írt a Tanulók Lapjába (1895. A gyermekek tornajátékai és az ifjak tornaversenye a rómaiaknál); az Orsz. Tanáregylet Közlönyébe (1897. Reáliskolai latin tanítás és tanterv reviziója); írt még a M. Államba, a Gömör-Kishontba, Rozsnyói Hiradóba, Kassai Szemlébe, Abauj-Kassai Közlönybe és az Alkotmányba; a Római Világ cz. gyűjteményes munkának és az Ókori Lexikonnak is munkatársa volt.
Munkái:
1. Az eleusisi mysteriumok. Kassa, 1889.
2. A római elegikusok. Értekezés. U. ott, 1892.
3. A római nevelés. U. ott, 1892.
4. A görögök és rómaiak játékai. Irta Richter W. Ford. 83 képpel. U. ott, 1894. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1895.).
5. Madelaine Godefréd, Szent Norbert élete. Francziából átdolgozta. Bpest, 1905.
6. Tanulmányai. U. ott, 1909. (Tudomány és erkölcs. A kereszténység győzelme a római pogány-kultuszon. Böcklin Arnold. Ism. Budapesti Hirlap 188. sz.).
7. A Mitrasz-kultusz. U. ott, 1909. (Ism. Budapesti Hirlap 125. sz.).
Az ő kezdeményezésére és közreműködése mellett adták ki Kassa város tanférfiai «A kassai egyetem» cz. könyvüket 1901-ben.
Schematismus Canonicorum Reg. Ord. Praemonstratensis de Castro Jaszó. Cassoviae, 1891. 90. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 30. l.
Vasárnapi Ujság 1903. 38. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona II. Pótkötet. Bpest, 1904. 692. l.
H. Kovács Zsigmond, Kassai irók. Kassa, 1907. 215. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.