költő-nő, T. István birtokos és muzsai Vittnyédy Terézia leánya, szül. 1795. aug. 9. Dukán (Vasm.); szülei gondos nevelésben részesítették s mikor kora ifjuságában tanujelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították. Midőn anyja 1811-ben meghalt, atyja nevelése befejezése végett Sopronba vitte, hol nyelvekben, zenében, valamint a gazdasszonykodás különféle elemeiben is szép haladásra tett szert; úgy tért vissza családi lakába, hol a háztartás gondjait egészen átvette. 1814-ben Döbrentey Gábor, Wesselényi Miklóssal és nevelőjével, kik ekkor Olaszországból tértek vissza, meglátogatták. Már ekkor verselgetett Malvina névvel, melyet később is megtartott költeményeinél. Minő kedvességre tett szert T. J. kéziratban forgó versei és megnyerő egyénisége által, annak az egykorúak levelezéseiben több példája van feljegyezve. Gróf Festetics György, az irodalom meleg lelkű barátja és pártfogója, is méltónak látta az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába őt is meghívni. Berzsenyi (neje Takács Zsuzsánna unokanénje volt T. Judithnak) dicsérőleg ír róla Kazinczy Ferenczhez 1817. febr. 27. kelt levelében. 1818-ban a 70,000 forintnyi örökséggel bíró költőnőt Göndöcz Ferencz vezette oltárhoz, kivel aztán Felső-Pattyra (Vasm.) költözött. Tizenkét évig élt első férjével mint hitves és anya boldog szövetségben, ki 1830-ban meghalt. 1832-től második férje Patthy István ügyvéd volt. Hirtelen jött tüdővész 1836. ápr. 15. kioltotta a lelkes költőnő életét Sopronban.
Költeményei megjelentek az Erdélyi Múzeumban (1815. III. Barátomhoz, V. 1816. Gróf Zsigray József cz. czikke), a Helikonban (Keszthely, 1818.), az Aurorában (I. 1822., IV. 1825.), Aspasiában (1824.), Hebeben (1825., 1826.).
Munkája: A kesergő özvegy. Pest, 1815. (Költemény).
Költeményeinek kézirati gyűjteménye a m. tudom. Akadémia kézirattárában van.
Honművész 1833. 38. sz., 1836. 36. sz.
Jelenkor 1836. 34., 36., 38. sz.
Magassy Dávid, Gyászbeszéd és Kiss József búcsúztatója (versben). Sopron, 1836.
Hazai és Külföldi Tudósítások, 1836. I. 35. sz.
Remény 1851. II. 236. l.
Kis János Emlékezései II. 116. l.
Danielik, Magyar Írók II. 331. l.
Kulini Nagy Benő és Sárváry Elek, Magyar hölgyek életrajza. Debreczen, 1861. 245. l.
Zilahy Károly, Hölgyek lantja. Pest, 1865.
Toldy Ferencz, Magyar Irodalom Kézikönyve II. 234. l. és Összes Munkái IV. 131. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai XI. 18. l.
Fővárosi Lapok 1872., 269. l.
Figyelő VI. 1879.
Koszorú VII. 1882. (Badics F.)
Endrődy S., M. Hölgyek. Pozsony, 1886.
Sopron 1886. 79. sz.
Fáylné Hentaller Mariska, A magyar irónőkről. Bpest, 1889. 50. l.
Petrik Bibliogr.
Szombathelyi Lapok 1894. 17. sz.
Pallas Nagy Lexikona XV. 888. l.
Szombathelyi kath. főgymnasium Értesítője 1906. 9-40. l. (Vadász Norbert).