kegyes tanítórendi áldozópap és gymnasiumi igazgató, szül. 1681. febr. 2. Oszlányban (Bars m.); 1705-ben lépett a rendbe; tanulmányait Nyitrán kezdte és Váczon, meg Privigyén folytatta. ezek végeztével pappá szentelték. A rend több iskolájában tanította a humaniorákat; így Nyitrán, 1706-10. és 1711-14. Szónoklatai által nagy hírre tett szert. 1723. Károlyi Sándor gróf kuruczgeneralisnak későbbi nagy hírű fia: Ferencz mellé került nevelőnek és bölcselet-tanárnak. A gróf megvetette alapját a nagy-károlyi rendháznak, melynek ő volt az első rektora. E minőségben 1726-28. majd 1736-39. Kecskeméten, közben (1728-1736.) Nagy-Károlyban 1741-ig, Debreczenben mint igazgató és házfőnök működött. 1747-48. a kecskeméti theologiai és bölcseleti intézetben tanított. Érdemeiért Nemcsényi Adolf rendfőnök asszisztenssé választotta s e hivatalában Pesten három évig tartózkodott. Nyugalomba térve 1760. máj. 1. meghalt Breznóbányán.
Munkája: Ur-teste-napi prédikáczio, mellyben megmutattatik, hogy az oltári sacramentumban a kenyér és a bor színe alatt a Krisztusnak valóságos teste és vére jelen vagyon, s nem csak annak néminemű figurája s képe és jele. A mellyet... 1724. eszt. ...Debreczen piaczán mondott. Kassa, 1724. (Ez az első magyar munka, melyet piarista írt).
Pallas Nagy Lexikona XV. 883. l.
Liber Suffr. (Kézirat) és Német Károly szives közlése.