cziszterczitarendi áldozópap, főgymnasiumi igazgató, a m. tudom. Akadémia tiszteleti tagja, Sz. Ferencz kántor-tanító és Soós Judit fia, szül. 1816. júl. 5. Sátán (Borsodm.); már 9 éves korában hegedült és zongorázott, a zenére atyja tanította, a ki 1826 őszén Egerbe vitte a gymnasium első osztályába; középiskolai tanulmányai után 1833. aug. az egri érseki megye növendékei közé vétette fel magát. Philosophiai tanulmányai mellett növekvő szeretettel folytatta a magyar irodalom buvárlását és szabad óráiban verselgetett is. 1835 őszén a hittanulmányokra tért át. A hittudomány III. évének befejezte után 1838. szept. 14. a czisztercziták közé lépett át és 1838-39-ig Zirczen töltötte a próbaévet. 1839. okt.-től kezdődik félszázadot meghaladó tanári pályája. Rendjének főnöke Villax Ferdinand a székesfejérvári gymnasiumba küldte tanárnak; 1840. aug. 10. a rendbe beesküdött, aug. 17. pedig pappá szenteltetett. Ezután is Székesfejérvárt tanárkodott. A m. tudom. Akadémia 1846. decz. 18. levelező taggá választotta (1886. máj. 6. tiszteletivé). 1849. Egerbe került tanárnak és itt 1854-ig volt tanár, midőn mint az Akadémia által a magyar-német műszótár szerkesztésére kiküldött bizottság egyik tagja, Pestre tette át lakását. A szótár befejeztével 1856. Egerbe tért vissza s tanári munkásságát folytatta 1866-ig, midőn Rezutsek Antal apát ugyanoda igazgatónak, 1868. pedig egyuttal perjelnek is kinevezte. 1886. Ő Felsége a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1892. a főigazgatói czímet kapta. Meghalt 1892. decz. 11. Egerben. A m. tudom. Akadémiában 1895. ápr. 29. Szász Károly tartott fölötte emlékbeszédet.
Költeményeket írt a Honművészbe (1835., 1838. II.) és az Anastasiába (1838) Romvay álnév alatt; czikkeket a következő folyóiratokba, évkönyvekbe és hirlapokba: M. Akadémiai Értesítő (1847. A közmondások és példabeszédek szelleme és vegyes elemei), Tört. vázlat (Értesítő) az egri tanodáról 1851. Történelmi-statisztikai adatok az egri gymnasiumról 1851-ig, 1853. Természettörténelmi rajzok, 1878-81. Értekező beszéd a házi első, iskolai és hivatási nevelésről, 1882. Értekező beszéd a korról, 1883. Korunk társadalmi viszonyainak ellenséges visszahatásáról házi és köznevelésünkre, 1885. A testi nevelésről, 1886. A családról, 1887. A jellemképzésről, 1888. A nevelészeti szempontok alá vett gyermektemperamentumról, 1889. Az álműveltségről, 1890. A munkára-nevelésről, 1891. A rövidlátóság- és hibás hallásról, 1892. Az idegességről); Új M. Múzeum (1851. Székes-Fejérvár); Divatcsarnok (1853. Szemere Pál, A növények symbolikus jelentősége, Levél a szerkesztőhez, A galamb. A csalogány, A hattyú); Religio (1857. Villax Ferdinand emlékezete); M. Hölgyek Naptára (1857. A gyöngy); Egri Értesítő (1861. Sz. Anna képe a "szeretettestvérek" egri templomában); Egri Irók Albuma (1862. Kirándulás a szép természetbe); Névtár a zirczpilis-pásztói cisterci rend személyzete- és történeteivel (1872. Történelmi vázlatok a cisterci rend magyar területi apátságairól); Eger (1877. 27. sz. Zárbeszédek a cist. r. egri kath. főgymnasiumban az 1876-77. tanév befejezése alkalmából, 1889. 49. A keresztnevek és vezetéknevek történetéből, 1890. 51. sz. Melléklet. Az ember, 1891. 11., 12. sz. Az indulatok és szenvedélyek physiognomiája, 30. A «legnagyobb magyar» százados emlékezete, 49. Szemlélődés az álmok rejtélyes világában); Szabó L., A Vitkovics-ünnep Egerben (Eger, 1878. Beszéd a Vitkovics-ünnepen); Vitkovics M. munkái (Bpest, II. k. Vitkovics Mihály élete); M. Nyelvőr (1885., 1887., 1889); Eger és Vidéke (1889. «Karácsonfa» melléklete: Rokonszenv, részvét, szeretet, «Télizöld» melléklete: 1890. Halhatatlanságunk); Eger és Vidéke «Husvéti Albuma» (1892. A szenvedések megdicsőülése); Szemere Pál munkái (Bpest, 1890. I. Szemerei Szemere Pál élete); Hunfalvy-Album (Bpest, 1891. Magyartalansági parányok).
Munkái:
1. Magyar ékes szókötés. A m. tudós társaság jutalomkérdésére. Elsőrangú pályamunka. Buda, 1846. (Nyelvtudományi Pályamunkák IV.).
2. Nagym. és főt. Kis-Apponyi Bartakovics Béla úrnak, ...érseki szék-foglalási innepén... a cisterci rend tanodája. Január 19. 1851-ben. Eger, 1851. (Költem.).
3. Az ó-classika literatura vagy görög és római remekirodalom történelmének főbb pontjai. U. ott, 1851.
4. Ékesszólástan vezérletül a remekirók fejtegetése- s a szép írásművek kidolgozásában. U. ott, 1851. (8. kiadás. Bpest, 1877.).
5. Egyházi énekek és imák a tanuló ifjuság használatára. Eger, 1853.
6. Olvasmányok a gymnasiumi s ipartanodai alsóbb osztályok számára. Pest, 1853. és Budapest. Négy kötet. (I. 10. kiadás. Bpest, 1884., II. 7. k. U. ott, 1881., III. 8. k. U. ott, 1884., IV. 5. k. U. ott, 1879.)
7. Kalauz az alsóbb-tanodai műolvasás- és elemzésben. Nyelvtanár társai használatára. Pest, 1855. (2. kiadás. U. ott, 1858.).
8. Magyar nyelvtan tanodai s magánhasználatra. U. ott, 1861. (4. k. Bpest, 1876.).
9. Igeragok és igeragozás átnézete. Pozsony, 1863.
10. Szvorényi József kisebb magyar nyelvtana. Első rész. Szótan. Az algymnasiumi és ipartanodai I. és II. osztály használatára. Második rész. Mondattan a III. osztály használatára. Pest, 1865. Két kötet. (I. 8. kiadás. Bpest, 1886., II. 5. k. U. ott, 1885.).
11. Magyar irodalmi szemelvények. Kézikönyvül a felgymnasiumi V-VIII. osztályi ifjuságnak a magyar nyelv- és irodalomban oktatására. A szónoklat s költészet elméletének és a magyar irodalom történetének vázlatával. Pest, 1867. (2. k. Bpest, 1873. Két részben. 1 facsimilével).
12. A magyar irodalmi tanulmányok kézikönyve. A felgymnasiumi s felreáltanodai tanulók számára. Pest, 1868. (2. k. Bpest, 1876.).
13. Üdvözlő beszéd. Balassa János, orvos-sebész tudor, szülész és műtő, egyetemi tanár... tanárságának negyedszázados jubileuma alkalmával 1868. május 20-án. Pest, 1868.
14. Mythologiae veterum Romanorum epitome. In usum V-tae classis gymnasiorum. Agriae, 1868. (2. kiadás. U. ott, 1868).
15. A magyar nemzeti irodalom rövid ismertetése. A tanodai, növeldei s házi oktatás kézikönyve. Pest, 1869.
16. Elméleti és gyakorlati nyelvkönyv a főelemi fi- és leányiskolák s növeldék használatára. U. ott, 1871.
17. Emlékbeszéd Árvai Gergely magy. akadémiai tag felett. U. ott, 1872. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből XII. 2. sz.).
18. Menyekzői amaranthok t. cz. Bobory György m. kir. honvéd főhadnagy úr és Graefl Gabriela urhölgy ünnepélyes egybekelésök emlékeül 1873. ápr. 24. Eger, 1873.
19. Fejlődési tünemények a nyelvben, fő vonatkozással a nyelvujításra. U. ott, 1877. (Különny. az egri főgymn. Értesítőből).
20. Emlékbeszéd Tárkányi Béla József, akadémiai tiszt. tag felett 1886. decz. 20. Bpest, 1887. arczk. (Emlékbeszédek IV. 4. sz.).
21. A magyar nép eszejárása és eszmeköre, közmondásaiban és egyéb elmeműveiben elétüntetve. Magyaros írásra törekvő tanítványainak. Eger, 1889. (Különny. az egri főgymn. Értesítőjéből).
22. Gyakorlati tanácsok a házi és nyilvános nevelés körében. Anyák és nevelők tanulságára, népszerű előadásban. Bpest, 1890.
23. Emlékbeszéd Danielik János tiszteleti tagról 1891. jan. 26. U. ott, 1891. (Emlékbeszédek VI. 11. sz.).
Szerkesztette: Officia Propria juxta rubricas Breviarii Cisterciensis... 1869. Agriae; Vitkovics Mihály munkái... Bpest, év n. Két kötet; Szemerei Szemere Pál munkái. Közrebocsátja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1890. Három kötet.
Magyarország és Erdély képekben IV. 1854. 57. l. arczk.
Ferenczy és Danielik, Magyar Írók I. 506. l.
Moenich-Vutkovics, Magyar írók Névtára. Pozsony, 1876. 551. l.
Szöllőssy Károly, Szerzetes rendek. Arad. 1878. I. 126. l.
Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Állam 1892. 284. sz. 1895. 167. sz. Budapesti Hirlap 1892. 343. sz.
A cisterci rend egri kath. főgymnasiumának Értesítője 1893. (Kossuba Domokos).
Pallas Nagy Lexikona XV. 872. l.
A cisterci-rend Emlékkönyve. Bpest, 374. l.
Akadémiai Értesítő 1906. 638. l.