kegyestanítórendi áldozópap és főgymnasiumi tanár, szül. 1849. jan. 25. Gyöngyösön, hol atyja tanító volt; gymnasiumi tanulmányait szülőhelyén és Egerben végezte 1868-ban és még azon év szept. 8. lépett a rendbe. Váczon a novitiatusban töltött egy év után, 1869. a kisszebeni kisgymnasiumnál nyert tanári alkalmazást, hol két évig működött. Ezután a hittudományi tanfolyam elvégzésére Nyitrára ment, és 1873. aug. 5. áldozópappá szenteltetett. Tanított a váczi nagygymnasiumban 3 évig; a nagykanizsai főgymnasiumban egyig, ismét Váczon kettőig, Veszprémben háromig, Szegeden szintén háromig. 1889-ben betegsége miatt Nagybecskerekre helyezte rendfőnöke és itt 1890. júl. 13. meghalt.
Czikkei a veszprémi nagygymnasium Értesítőjében (1882. A magyar nyelvi és irodalmi tanítás népszerű hatása); a szegedi főgymnasium Értesítőjében (1883. Tanulmány a széptan köréből); a M. Államban (15. évf. 19. sz. Vörösmarty Mihályról, 23. évf. febr. 4. Virág Benedekről); a Veszprémben (8. évf. 14., 15. A mikrokosmos, 32. A világosság széptanilag méltatva, 33. A kisdedóvó intézetekről, 45. sz. Arany Jánosról, 51. sz. Ányos Pálról 9 évf. 8. sz. Révay Miklósról, 14. A csángók Szegeden, 24. Mozgalom a szegedi Dugonics-Társaság megalakítása körül, 42. A király Szegeden, 10. évf. 21. A Szegedi Hiradó 25 éves jubileuma); a Veszprémi Közlönyben (1. évf. 23. sz. Emlékszobrot Hunyadi Jánosnak, 2. év. 17. sz. A szegedi színház katasztrófája 1885. ápr. 22.).
Munkája: B. Eötvös József élete és működése. Vácz, 1879. (Különny. a váczi nagygymnasium Értesítőjéből).
Álneve: Mátramelléki.
Szőllőssy Károly, Szerzetesrendek II. 33. l.
Kalmár E., Az Úrban elhunyt rendtagok kegyeletes emlékezete. Bpest, 1891.
Magyar Gábor, A szegedi főgymnasium története. 1896. 33. l. és önéletrajzi adatok.