kir. tanácsos, Komárom vármegye első alispánja, előbbinek atyja, szül. 1818. júl. 8. Patán (Somogym.) jász-kunsági nemes családból (a czímeres levelet Sz. András kapta 1700. okt. 31. III. Károly királytól); gymnasiumi és jogi tanulmányait Pécsett végezte és 21 éves korában ügyvédi oklevelet nyert; elvégezte Magyar-Óvárott a gazdasági tanfolyamot is. Közpályáját 1841-ben kezdte Szerém vármegyében, a hol 1848-ig mint megyei aljegyző, alügyész, táblabíró és mint törvényszéki elnök működött. Szerkesztette a követi utasításokat és levelezője volt a Kossuth Pesti Hirlapjának. Az 1848. alvidéki nemzetiségi fölkelés (a melynek atyja álarczos rablók reá törésével áldozatul esett) Szerém megye elhagyására és komárommegyei birtokára húzódni késztette. Itt mint nemzetőr vett részt a szabadságharczban. Az 50-es években a bírói pályára lépett, a mely téren 1865-ig működött, mikor mint a nagyszombati kerületi tábla ülnöke, Komárom vármegye első alispánjává neveztetett ki. 1866-ban a főispán elhunytával reá bizatott a megye ideiglenes kormányzása. 1867. nyugalomba vonult; ezen alkalomból az alkotmányos kormány előterjesztésére kir. tanácsossággal tüntettetett ki. Visszavonulása után mint komárommegyei földbirtokos élénk részt vett a megye közéletében: tagja volt a vármegye közigazgatási bizottságának és az adókivető bizottságoknak. Meghalt 1889. jún. 30. Budapesten.
Czikkei a Pesti Hirlapban (1842. 149. 1843. 223., 242., 267. sz. Szerémi levelek).
Munkája: A megye és szab. kir. város t. cz. közönségéhez. Komárom megye ideiglenes kormányzójától és szab. kir. Komárom városa ideiglenes királyi biztosától. Komárom, febr. 26. 1867. (Proclamatió egy ívrét lapon).
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 902. l. és Szüry Dénes szíves közlése.