írói nevén: Ergane vagy Baáry Elemér, Szüts Ferencz ref. főgymnasiumi tanár és alsópetőfalvi Pettkó Irén leánya, Szilágyi Sándor történetíró unokahuga, szül. 1876. szept. 20. Nagy-Kőrösön; atyja halála után négy éves korában Budapestre került nagybátyja Szilágyi Sándor egyetemi könyvtárigazgatóhoz, hol tanulmányait magánúton végezte. 1895-ben nőül ment Mayer Gyulához, Versecz város levéltárnokához és már 1896. visszatért Budapestre férjével, kit az országos levéltárhoz neveztek ki. Sz. 1908-ban szervezte az I. ker. Ált. közjótékonysági egyesület munkásolvasóját, melynek ma is vezetője.
Már mint serdülő leány dolgozott a Kis Lapba, Magyar Ifjuságba és a Fővárosi Lapokba; később írt verseket és czikkeket az Egyetértésbe (1892-93), az Évszakba, Délvidékbe (1895-96), Budapestbe, M. Bazárba, M. Világba, a Budapestbe (1906.) és az Iparvédelembe.
Munkái:
1. A szív Munkája. Hódolati játék két részben. Írta Ergane. Tiszta jövedelme a «Teleki Blanka kör» javára. Bpest, 1905. (Előadták Kolozsvárt a De Gerando Antonina ünnepélyen).
2. Hogyan lesz magyar ipar? U. ott, 1906. (Különny. az Iparvédelemből).
Önéletrajzi adatok.