kath. lelkész, szül. 1866. nov. 12. Udvariban (Tolnam.); középiskoláit a gyönki ref. és a kalocsai róm. kath. gymnasiumban végezte, a theologiát Pécsett hallgatta. 1889-ben pappá szentelték; azután Pinczehelyen volt segédlelkész.
Pécsett az egyházirodalmi iskola elnöke volt, hol többször nyert pályadíjat. Irt elbeszéléseket, rajzokat humorisztikus czikkeket, de leginkább szeret a lyrai költészettel foglalkozni. Költeményei a Kath. Szemlében (1889., 1892-1897. sat.)
Munkája: A szomorúak vigasztalója. Bpest, 1894. (Népiratkák 92.).
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és Önéletrajzi adatok.