színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója, szül. 1821. máj. 28. Halason (Pestm.), hol atyja városi tanácsos és birtokos volt; Sz. az ottani ref. főgymnasiumot végezte a bölcseletig, midőn atyja igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni; de ő minden áron színész akart lenni és már tanuló korában a halasi diákokkal műkedvelői előadásokat rendezett. 1837. febr. Debreczenbe ment, hol diák bátyja kiséretében szorgalmasan látogatta a színházat. 1838. ősszel Pestre vitte atyja a szinészet tanulmányozása végett. 1838. karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a Fekete Gábor színtársulatánál az igazgató Sobri cz. színművében egy haramia szerepében; 1839. jan. 12. Szabadkán ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel Szigligeti Dienes cz. drámájában, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. Majd kisebb nagyobb városokban szerepelt, a közönség elismerése mellett; Petőfi 1842. nov. 10. lépett fel Székesfejérvárt először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márcziusig Kecskeméten. Az 50-es évek elején Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. Utolsó éveiben a Nemzeti Színház pénztárnoka volt. Meghalt 1892. nov. 30. Budapesten.
Munkája: Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850. Sajtó alá rendezte Váli Béla, Bpest, 1889. (Előbb a Hazánkban X. 1888.).
Hölgyfutár 1856. 96. sz.
M. Színházi Évkönyv 1873. 49., 50. l. arczk.
Vasárnapi Ujság 1892. 39. sz. (Nekr.).
Pallas Nagy Lexikona XV. 854. l.
Magyar Ujság 1905. 285. sz. (Várady Antal).
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.