ügyvéd, a m. tud. Akadémia rendes tagja, Sz. Pál birtokos, az 1796. vasmegyei nemesi felkelés tagja és Horváth Magdolna fia, szül. 1780. decz. 20. Salfán (Vasm.); középiskoláit Sopronban az ev. lyceumban végezte; 1803. Festetics György grófhoz, a Georgikon alapítójához jutott mint írnok, s ennek megbizásából Hochberg Georgikáit fordította. Azután a pesti egyetemre jött törvénytanulás végett s itt Révay Miklós kedveltebb tanitványai közé tartozott. 1804. ügyvédi oklevelet nyert s Kőszegen kezdte, 1807-től pedig Baján folytatta ügyvédi pályáját, mint egy uradalom rendes ügyésze; végre 1810. Pestre tette át lakását, hol keresett táblai ügyvéd volt s első rangú jogtudós; puritán becsületességű ember, hű és áldozatkész hazafi hírében állott s kiterjedt gyakorlattal bírt. A m. tudom. Akadémia Zsidó jog cz. munkája alapján 1832. márcz. 9. törvénytudományi osztályába rendes tagjává választotta és e helyen mindhaláláig búzgón és lelkiismeretesen működött. Ő végezte be a Perger J. által szerkeszteni kezdett Törvénytudományi Műszótárt. Örököse Sz. Lujza, Molnár Jánosné hátrahagyott vagyonából nevére s emlékének megörökítésére 1864-ben ezer arany alapítványt tett a m. tudom. Akadémiánál a jog- és államtudományi körben forgó pályamunkák jutalmazására. Meghalt 1850. július 9. Pesten. A m. tudom. Akadémiában 1850. júl. 27. Toldy Ferencz tartott fölötte emlékbeszédet.
Költeményei vannak a Szépliteraturai Ajándékban (1821.); czikkei a Tudom. Gyűjteményben (1821. II. A nemzeti nyelv előmozdításáról, 1832. VIII. Marcus Ann. Lucanus római költeményes életrajza és deáki ismertetése); a M. Tudós-Társaság Évkönyveiben (III. 1838. Az ügyészekről, V. 1842. A házassági törvények, szertartások és viszonyok szemléje, Emlékbeszéd Perger János felett, VI. 1845. Emlékbeszéd Gorove László felett, VII. 1846. A magyar álladalmi szabadság jogi szemléje); Tudománytár (Uj F. XII. 1842. Jólészi Cházár András életrajza, XIII. 1843. A hitbizományok); az Akadémiai Értesítőben (VII. 1847. A magyar egyházi magánjogról, VIII. 1848. A rómaiaknál divatozott adórendszerről); Kazinczy Ferenczhez írt levele Pest, ápr. 10. 1812. (Kazinczy F. levelezése IX. 396. l.).
Munkái:
1. Fényoszlop, melylyet ama magyar Ulyssz gróf Erdődi Pálffy Miklós generál major ő nagysága betses emlékezetére; minek utána ezen bajnok édes hazánkért a rómanói ütközetben jeles életét vitézűl végzette volna; emelt... October 28. 1800. Bécs. (Költ.).
2. Cupressus perennis, qua tumulum Dni Pauli Pruzsinszky adumbravit nomine ejus obitum lugentis gymnasii a. c. add. Soproniensis die 22. Mai anni 1800. Sopronii. (Költ.).
3. Eucharisticon ad Illustr. Dnum Davidem Chernel de Chernelháza incl. tabulae district. judiciariae transdanubianae praesidem, altefatae Suae Majestati haeredit. Austriae imperatori homagiali devotione applaudentem die 3. Sept. 1804. in l. regiaque civitate Ginsiensi. Sabariae. (Költ.)
4. Öröm dal, mellyet a Felséges II-ik Ferencz római császárnak, austriai örökös tsászárságra tett lépését, ünneplette Németh Ujvári Batthyáni Lajos, Vas vármegyének fő ispánya sat. Szombathely mezővárosában Octóber hónap 3-dik és 4-dik napjain 1804. U. ott.
5. Öröm dal, mellyel a felséges II-dik Ferentz római tsászárnak sat. austriai örökös tsászárságra tett lépését, ünneplette Kőszeg városa September hónap 23-dik napján 1804. U. ott.
6. Méltgs. R. sz. b. Gróf Széki Teleki László úrnak, midőn 1812. esztendőben a tisztelt (Somogy) vármegye t. rendeivel első ülését tartaná. Pest. (Költ.).
7. Marcus Annaeus Lucanus Pharsaliája, vagy is polgári háborúja. Ford. Pest, 1833. (Az I-V. könyv; a VI. VII. kéziratban; előbb a Koszorú 1831-32., 1835., 1837., 1839. évfolyamaiban).
M. Hirlap 1850. 201. sz.
M. Akadémiai Értesítő 1850. 47. l. (Toldy F.). 1906. 510. l.
Jogtud. és Törv. Tár I. 1855. 220. l. (Tóth Lőrincz).
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 565. l.
Újabbkori Ismeretek Tára VI. 308. l.
Toldy F. Összes munkái V. (Sz. emlékezete).
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 843. l.