Kezdőlap

Sztehlo Kornél

ügyvéd, Sz. András és Sárkány Aurelia fia, szül. 1847. szeptember 21. Dobsinán; iskoláit Losonczon, Rozsnyón, Pozsonyban, Bécsben és Budapesten végezte. Az ügyvédi vizsgát 1871-ben tette le és azóta ügyvéd Budapesten. 1877. beválasztották az ügyvédvizsgáló bizottságba, melynek 14 évig tagja volt. Tizenkét évig az ügyvédi kamara választmányának is tagja volt. 1893. és 1894. Szilágyi Dezső igazságügyi minisztertől a házassági eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalására egybehívott enqueteben is részt vett, 1895-ben az igazságügyi kormány ismét enquetere hívta meg, midőn a közjogi törvény és az anyakönyvi törvény végrehajtását czélzó rendeletek készültek. Ugyanekkor az igazságügyi kormány megbizásából Németországban utazást tett, hogy az anyakönyvi intézményt a gyakorlati életben tanulmányozza. 1896. a budapesti ügyvédi kamara a német ügyvédi egylet meghívására küldte Berlinbe, hol ez az egylet tiszteleti tagjának választotta. Hasonló küldetésben járt 1897. a brüsszeli nemzetközi ügyvédi congressuson, hol a congressus egyik tiszteleti alelnökévé választatott. Kiváltképen a házassági jog terén működött; már 1880. kezdte meg az agitatiót a kötelező polgári házasság behozatala érdekében.

Czikkeket írt a Jogtudományi Közlönybe (1871 óta), a Prot. Szemlébe (1889. A házassági reform), a Vasárnapi Ujságba (1906. Arany pad) sat.

Munkái:

1. Törvényjavaslat a házasság megkötésének és felbontásának feltételeiről. (Polgári házasság). Indokolással. Bpest, 1880.

2. Zsidó házassági jog. Adalék a zsidókérdés megoldásához. U. ott, 1880.

3. A keresztyén-izraelita polgári házasság. Észrevételek a kormány által a polg. házasság tárgyában beterjesztett törvényjavaslat felett. U. ott, 1881.

4. Unitárius házassági jog. U. ott, 1882.

5. A házassági elválás joga Magyarországon és az ország erdélyi részeiben. U. ott, 1885. (2. átdolg. kiadás. U. ott, 1890.)

6. Törvényes bigamia? U. ott, 1891.

7. A polgári házasságról. U. ott, 1893.

8. Törvényjavaslat a házassági jogról. U. ott, 1894. (Külön ny. a Jogtudományi Közlönyből).

9. Tanulmányok az anyakönyvi ügy terén. U. ott, 1895. (A M. protestáns irodalmi társaság kiadványai).

10. Eljárás a házassági perekben. Tekintettel az 1894. XXXI. t.-cz. életbeléptetésére az eljárást szabályozó törvények és a birói gyakorlat alapján. U. ott, 1895. (2. javított kiadás. U. ott, 1896.).

11. A férj birtoklási joga a nő külön vagyonában. Házasságjogi tanulmány. Kézirat gyanánt. U. ott, 1896.

12. Das ungarische Ehegesetz und seine Beziehungen zu Oesterreich. Vorgetragen in Wien. U. ott, 1896.

13. A házassági vagyonjog a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. Birálat. U. ott, 1901.

14. Czáfolat Darányi Ignácz országgyűlési képviselőnek az 1904. decz. 6. pártvacsorán mondott beszédére. U. ott, 1904.

15. A koaliczió forradalma a magyar közjog szempontjából. Közjogi tanulmány. U. ott, 1905.

16. Védőbeszédek. Nyiri Sándor m. kir. honvédelmi miniszter mandátumának megtámadása alkalmából a Curián elmondották 1905. ápr. 27. és 28. U. ott, (Szmik Lajossal).

17. A házassági jogszabályok összeütközésének kiegyenlítése. (Hágai egyezmény). U. ott, 1907.

18. Kétszáznegyven esztendő az egyház szolgálatában. Művelődéstörténeti rajzok, írta és illusztrálta. U. ott, 1908. (A Sztehló család).

19. Felolvasásai. U. ott, 1909. (Ism. Vasárnapi Ujság 27. sz.)

Kiszlingstein Könyvészete.

Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 299. l.

M. Könyvészet 1901., 1905.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.

Ország-Világ 1900. 13. sz. arczk.

Budapesti Hirlap 1908. 125. sz. és önéletrajzi adatok.