ügyvéd, gróf Szirmay János ügyésze, Borsod és több megye táblabírája; Miskolcz városának és a ref. egyháznak egyik buzgó tagja, a miskolczi magyar játékszínnek 12 évig igazgatója. (A miskolczi színészet ügyében gróf Desseffy Józsefhez írt leveleit közli Abafi a Figyelőben XII. 1882.). Meghalt 1829. okt. 29. Miskolczon 66. évében.
Költeményei a M. Kurirban (1792. 21. sz. Pannonia gyásza, 1800. II. 7. sz. Miskolcz javai).
Munkái:
1. Öröm-innep. Mellyet felséges fő-herczeg Sándor Leopoldnak országunk palatinusságának budai lakhelyébe lett bé-jöveteli napján a versek elején tündöklő felséges neveknek szentelt. ArVa VaLáL, nagy kár! BuDa HajDanI Vára, KIes Vár; Itt LeVe VégIDeje! s Vagy te kIraLyfI heLye. Pest, (1791).
2. Vergleichung zwischen Engellands und Ungarns Regierungsform. Oder: Ein Wort an diejenigen, von welchen die Ungarn für unruhige Köpfe gehalten werden. Aus dem Ungarischen übersetzt und vermehrt. Hely n., 1791. (Eredetileg Aranka munkái közt is fel van sorolva. 1791.).
3. Kodrus. Szomorú játék. Úgy a mint Kronegk J. Fridrik zászlós úr német verseiből magyar versekbe foglalta. Pest, 1792.
4. A budai példátlan s kettős magyar koronázásról hatodik és tizedik júniusra 1792. eszt. írott versek. (Pest), 1792.
5. Pannonia gyászsza, a mellyet okozott a váratlan 1-ső márczius 1792 esztendőben. U. ott, (Költ.).
6. Miskolcz rajzolatja, históriai magyarázattal. Pozsony, 1800. (Félíven).
7. Tekintetes nemes Borsod vármegyének, mint a nemzeti nyelv egyik pártfogójának ajánlja 1806. eszt. (A magyar nyelvről szólló 1805. eszt. törvény 4. ágazatja). U. ott, 1806.
Tudom. Gyűjtemény 1829. XII. 111. l. (Nekr.).
Borsodmegyei Lapok 1884. 41. sz.
Ballagi Géza, A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bpest, 1888. 431., 523. l.
Petrik Bibliogr.
Bayer József, A magyar dráma története. Bpest, I. 107., II. 40. l.