kir. tanácsos, egy nevelőintézet tulajdonosa, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1808. Debreczenben, hol a ref. kollegium kitünő tanulója volt, 1824. lépett a felső osztályba, 1834 végén és 1835 elején a főiskola seniora volt. Debreczen két tudósa Fazekas és Diószegi az ifjút pártfogásuk alá vették, növénytani kirándulásaikra magukkal vitték. Fazekas rábeszélte, hogy igyekezzék a német nyelvet elsajátítani, és e tanácsra Sz. a Szepességre ment. Debreczenben mint osztálytanító először vitte be a magyar tannyelvet. Tisza Lajos figyelmét magára vonta és saját költségén külföldi egyetemekre küldötte további kiképeztetése végett. A Berlinben töltött két tanév és közben a szünidők alatt nyugati Európa, Francziaország és Angolország beutazása után a Tisza-családhoz költözvén, 1839-től Tisza László, Kálmán és Lajosnak tíz esztendeig nevelője volt. Báró Eötvös József mint első vallás- és közoktatási miniszter Szőnyit 1848-ban tanácsosnak hívta meg miniszteriumába. A szabadságharcz után leszoríttatott a közélet teréről. 1851-ben azonban, mint Pestalozzi egyik lelkes követője, megalapította magán fi-nevelő intézetét Pesten, mely az elnyomatás és elnémetesítés korában, évről-évre erősbödött és a magyar főrangú- és középbirtokos családok gyűlhelye volt. A legjobb tanerőket és első rangú tudományos tekintélyeket (Csengery, Gyulai, Weninger, Gönczy) egyesítette maga körül. Nemzeti szellem, szigorú rend és fegyelem párosult itt a tudományos iránynyal. Hazájának 2200 ifjat nevelt. Szőnyit, ki a természettudományi társulatnak tíz évig elnöke volt, a m. tudom. Akadémia már 1846. decz. 18. választotta meg levelező tagjául; utóbb a kir. felség is kitüntette a kir. tanácsosi czímmel. Meghalt 1878. jún. 17. Budapesten. Végrendeletében megemlékezett a m. tud. Akadémiáról (23,000 koronával), a természettud. társulatról, a ref. hitközségről és számos iskoláról. Nagybecsű ásványgyűjteményét, melyért a szerb kormány 25 ezer frtot ajánlott, a debreczeni ref. főiskolára hagyta.
Czikkei az Akadémiai Értesítőben (1847. A gyermeki ész alaki képzéséről), a Palugyay «Magyarország»-ban (A pesti ág. hitv. tanodák története, és: Saphir-féle prot. tanoda tört. és ismertetése), a Pesti Naplóban és a Budapesti Szemlében (A német és svéd gyógytestgyakorlat).
Munkái:
1. Örömversek, mellyekkel Rakovszky Dániel úrnak, Debreczen várossa fő-bírájának, midőn a nagy érdem arany pénzzel felékesíttetett, tisztelkedni kivánt a debreczeni ref. collegiumbeli ifjúság 1832-dik esztendőben. Debreczen.
2. Alaktan, magyar szülék, nevelők és tanítók számára, 7-10 éves gyermekek körül figyelemébresztés és erősítés, értelem-fejtés, renddel s kimerítőleg beszélésre szoktatás, emlékező tehetség edzése, főbeli számításban gyakorlás, a mértan tanulására előkészítés s némű rajzolás tekintetébőli használatra 250 fa s 1 papiralakból álló gyűjteménynyel s több rendbeli rajzokkal. Pest, Buda, 1846., 1847. Két kötet. (A m. tudom. Akadémia a Marczibányi-féle 50 arany jutalomban részesítette).
2. A Pesten felállítandó protestáns praeparandia terve. Buda, 1846.
Arczképe: olajfestés (Einsle A.-tól 1862.) a debreczeni ref. kollegium könyvtárában.
Újabbkori Ismeretek Tára VI. 307. l.
Ferenczy és Danielik, M. Írók I. 465. l.
Honpolgárok Könyve. Pest, 1886. I. 24. l. kőny. arczk. (Barabástól).
1878: Vasárnapi Ujság 25., 27. sz. arczk., Fővárosi Lapok 140., 141. sz. Néptanítók Lapja 233. l. (Kiss Áron).
Verédy, Paedagogiai Encyclopaedia. Bpest, 1886. 838. l.
Kiss Áron, Nevelés története 219. 222. l. és M. népiskolai tanítás története 153., 207., 229. l.
M. Akadémiai Almanach 1880. 270. l.
Új M. Athenás 429. l.
Petrik, Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 819. l. és a debreczeni ref. egyház jegyzőkönyvéből.