orvosdoktor, honvéd ezredorvos, szül. 1886. márcz. 19. Alsó-Járán (Torda-Aranyosm.). Egyetemes orvosdoktor, műtő és képesített közegészség-tanár. A közös hadseregnél 1889. máj. 1. tényleges állományú főorvossá neveztetett ki, a honvédséghez áthelyeztetett 1891. ápr., ezredorvossá előléptetet 1891. nov. a 10. honvéd gyalogezrednél. Az 1893-94. tanévben a budapesti egyetem közegészségtani intézetéhez volt vezényelve.
A Ludovika Akadémia Közlönyének levelező tagja volt. Az 1894. nemzetközi hyg. éd demogr. congressuson felolvastatott: «A budapesti fehérsüteményekről egészségtani szempontból» cz. értekezése. A Gyógyászatban: A thyroidin soványító hatásáról és a Honvédorvosban 1897. decz. sz. A menetekről egészségügyi szempontból cz. czikkei jelentek meg. Ezenkívül műkedvelő zeneszerző, a temesvári és kolozsvári dalkörök tiszt. tagja s írt zenekritikai értekezéseket.
Ludovika Akadémia Közlönye 1899. 697. l.