ref. esperes-lelkész, szül. 1828. jún. 3. Debreczenben; 1838-tól az ottani gymnasiumban tanult és 1844. lépett a felső osztályokba; 1848-49. az erdélyi táborban harczolt mint honvéd. A szabadságharcz után a debreczeni főiskolában köztanítónak választották, egyszersmind hallgatta a theologiai tudományokat. 1854. a segédlelkészi vizsgát letette s Érmihályfalvára ment káplánnak, hol 1861. rendes lelkésznek választották. A 70-es években egyházmegyei tanácsbíró, jegyző s gyámpénztárnok volt; 1880. esperessé választották. 1881. egyházmegyéje rendes képviselőül küldte fel a debreczeni országos zsinatra; a nagyszalontai ref. tanítóegyletek főjegyzője.
Munkája: A nagyszalontai ref. egyházmegyei tanítóegyletnek 1901. tartott választmányi és rendes közgyűléseinek Jegyzőkönyve. Nagyszalonta, 1902. (Ugyanez: 1902-től. Nagyvárad, 1903. Pósta Lajossal és 1905-re. Gyoma, 1905.).
Dömény József Emlékkönyve. Székesfehérvár, 1882. 252. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.