Szőgyény-Marich László (magyar-szőgyéni és szolgaegyházi)
cs. kir. kamarás, val. b. t. tanácsos, az aranygyapjas-rend vitéze, a m. tudom. Akadémia igazgató-tagja, Sz. Zsigmond alkanczellár és Pászthory Julia fia, szül. 1806. jan. 2. Pesten; Pest megyénél kezdett hivatalos pályáján haladva, 1841. nádori ítélőmester, 1844. a m. kir. udv. kanczelláriánál referendárius, majd m. kir. helytartósági tanácsos, a m. tanulmányi bizottság elnöke és m. kir. udvari kanczellár lett, mely utóbbi méltóságáról 1848-ban a m. udvari kanczellária feloszlása után lemondott; 1851-ben a birodalmi tanács felállítása után ebbe hívatott meg és 1860. a megerősített birodalmi tanácsnak alelnöke volt; ekkor több magyar hazafi elvtársával a magyar alkotmány vissza állítása mellett erélyesen küzdvén, azon évi okt. 20. a m. udv. kanczelláriának ujabb vissza állításával második m. kir. udvari kanczellárrá neveztetett, mely állásról azonban utóbb az országgyűlést feloszlató legfelsőbb leirat következtében önkényt lemondott. 1855-től a M. tudom. Akadémiának is igazgató-tagja volt. 1865. szept. fehérmegyei főispánnak nevezték ki, mely hivatalát 16 évig viselte, részt vett a főrendiház tanácskozásaiban; 1875-83-ig a főrendiház másodelnöke, utóbb elnöke volt és 1884. vonult vissza. 1873. főkamarásmester, 1884. tárnokmester, 1888. országbíró lett. Az aranygyapjas-rend, a Lipót-rend nagy- a szent István-rend középkeresztes vitéze. Meghalt 1893. nov. 19. Székesfejérvárt.
Munkája: Emlékiratai. Első kötet 1836-1848. decz. 2. Kiadják fiai. Bpest, 1903. Szines arczk.-, négy fénykép- és I-XXV. okleveles függelékkel.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 845., 848. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 806. l.
M. Nemzetségi Zsebkönyv. Nemesi Családok. Bpest, 1905. 609. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.