Szontagh Gusztáv Adolf (iglói)
nyug. cs. kir. kapitány, a m. tud. Akadémia rendes tagja, Sz. Ádám megyei szolgabíró és Bodó Zsuzsi fia, szül. 1793. ápr. 9. Csetneken (Gömörm.); innét Miskolczra küldték a ref. lyceumba magyarul tanulni; majd a mező-berényi evang. iskolában folytatta tanulását. A philosophiai tanfolyamot Pesten az egyetemen, a törvénytudományit Késmárkon végezte. Joggyakorlaton Rozsnyón volt Cházár András főjegyző mellett. Megújulván a francziákkal a háború, 1813. katona lett a 33. sz. magyar gyalogezredben, 1814. pedig mint zászlótartó vett részt a francziaországi táborozásban, a déli sereggel; részt vett a maconi, ville-franchei, lyoni és romansi ütközetekben is. A háború után 13 1/2 évig hadnagy maradt a báró Márisássy-ezredben. Utóbb al- és főkapitányságra gyorsan ment elő. 1837. jan. 1. nyugalomba lépett. 1832. márcz. 9. a m. tudom. Akadémia levelező tagjává választotta (1839. nov. 23. lett rendes tag a bölcseleti osztályban). A m. gazdasági egyesületnek a 40-es években lett rendes tagja. Különös szenvedélylyel tanulmányozta és űzte gyakorlatilag is a dinnyészetet. Másik elméleti és gyakorlati gazdasági szaktárgya volt a dohány. Mint Kisfaludy Károlynak egyik legjobb barátja részt vett 1836. nov. 12. a Kisfaludy-Társaság alapításában, melynek aztán rendes tagja lett. Nőtlen életet élt. Meghalt 1858. jún. 7. Pesten. Sírja fölé a Kerepes-úti temetőben az Akadémia s a Gazdasági egyesület díszes emléket állítottak; arczképe (olajfestés) az Akadémia képes termében van.
Czikkei a következő folyóiratokban jelentek meg: Tudom. Gyűjtemény (1826. VIII. Bajnoki harcz Takács Éva asszony ügyében, 1827. VII. A literaturai kritikás folyóírásokról Tuskó Simplicius aláírással), Koszorú, (1828. Új Bábelból vígj. 1 felv. egy jelenet; előadatott a pesti Nemzeti Színházban 1837. szept. 26.), Élet és Literatura (1829. Hit, remény és szeretet), Kritikai Lapok (1831. Könyvismertetések Szamosy álnévvel), Tudománytár (1835. Napoleon az író), Aurora (1837. Pályakép), Figyelmező (1837-39. könyvism. Tornay, Karácson Tivadar, Alkendi álnevek alatt), A m. tud. társaság Évkönyvei (1839. A magyar philosophiának alapelvei, székfoglaló. V. 1838-40. Emlékbeszéd Tanárky Gedeon felett). Árvízkönyv (1840. iv. Beszállásolás, vígj. 1. felv.), a Kisfaludy-társaság Évlapjai (I. 1841. Kisfaludy Károly munkálkodásának criticai irányáról, VII. 1846. A művészet kútforrásai, elemei, kellékei és viszonyai az élethez). Gazdasági czikkek: M. Gazda (1843-47), Társalkodó (1847), Gazdasági Lapok (1849-57). Pesti Napló (1881. 198., 200. sz. Ismeretlen levelei) sat.
Munkái:
1. Erklärung des Religions-phaenomens. Eine Denk- und Stylübung. Ofen, 1823.
2. Der Charakter der Italiener aus gesellschaftlichen, Staats- und kirchlichen Verhältnissen erklärt. U. ott, 1824.
3. Propylaeumok a magyar philosophiához, tekintettel hazánk viszonyaira. U. ott, 1839.
4. Propylaeumok a társasági philosophiához tekintettel hazánk viszonyaira. U. ott, 1843.
5. A szenvedelmes dinnyész. Körülményes útmutatás jeles dinnyék termesztésére. Miskolcz, 1843. (2. kiadás. Pest, 1854. 3. k. megbővítve Galgóczy Károlytól).
6. Útmutatás az okszerű dohánytermesztésre. Koszorúzott népszerű értekezés. Buda, 1846. (2. kiadás. Pest, 1854).
7. A magyar egyezményes philosophia ügye, rendszere, módszere és eredményei. Pest, 1855.
8. A magyar Parthenon alapjai. U. ott, 1856. (Különny. a M. Akadémiai Értesítőből).
Kisfaludy-társaság Évlapjai I-V., VII. Új F. I.
Életképek. 1845. 3. sz. arczk.
Újabbkori Ismeretek Tára VI. 307. l.
Új M. Múzeum 1854. I. 426. l.
Prot. Naptár 1857. 49. l. arczk.
Magyar Írók Arczképei Pest, 1858. 149. arczk.
Vasárnapi Ujság 1858. 25. sz. arczk.
Akadémiai Almanach 1863. 292. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 815., 820. l.
Szinnyei Repertoriuma. Történelem I. II. és Természettudományok I.
Pesti Hirlap 1883. 188. sz.
Galgóczy Károly Emlékkönyve. Bpest, 1883. III. 182. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr. III. és IV. 313. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 799. l.
Bayer József, A magyar drámairodalom története. Bpest, 1897. I., II. és gyászjelentés.