bölcseleti doktor, tanár és szerkesztő, szül. 1843. márcz. 21. Maros-Bogáton, tanulmányait Szamosujvárt és Gyulafehérvárt végezte; 1863. a szamosujvári algymnasiumhoz, 1894. pedig az állami főgymnasiumhoz nevezték ki tanárrá. Meghalt 1907. jan. 24. Szamosujvárott.
Irodalmi működésében kizárólag a hazai örmény viszonyok ismertetésén fáradozott; Petőfinek több versét lefordította örményre s 1887-től szerkesztette az Armenia cz. magyar-örmény képes havi szemlét. (241 füzet).
Czikkei a M. Polgárban (1886. 149. sz. Esztergár Vártán örmény érsek); az Ethnologische Mittheilungenben (1896. Armenisches Märchen aus Siebenbürgen); az Armeniában (1901-1903. A magyarországi örmények ethnographiája, 1901. A magyar «pánkó» és az örmény «kátá» szó, 1905. Örmény múzeum) sat.
Munkái:
1. A hazai örmények vezeték- és keresztnevei. Szamosujvár, 1884.
2. Chorenei Mózes, Nagy-Örményország története. Eredeti örményből ford. és magyarázó jegyzetekkel ellátta. U. ott, 1892.
3. Arménia. Magyar-örmény képes Naptár. U. ott, 1892.
4. Szamosujvár, a magyar-örmény metropolis. U. ott, 1893.
5. Szamosujvár m. kir. város monographiája. U. ott, 1901-03. Négy kötet. Száz szövegképpel. (Ism. Erdélyi Múzeum 1904., Ethnographia, Armenia).
6. A magyarok eredete és őslaka. U. ott, 1906.
Pallas Nagy Lexikona XV. 797. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Armenia 1907. 1. füzet arczk.