Szombati Sámuel (rimaszombati)
ref. lelkész, erdélyi származású, 1713. szept. 21. senior volt a gyulafehérvári kollegiumban s ugyanott a zsidó nyelvben és logikában praeses és az oratoria classisnak tanítója. 1722. decz. 4-től 1724-ig a franekeri egyetemen képezte magát; innét hazajövetele után a szathmári iskolánál nyert alkalmazást, 1729-34-ig pedig Székelyudvarhelyt; 1734-ben Marosvásárhelyt választották meg tanárnak, 1737 végén gyulafehérvári pap lett. Meghalt 1738. pestisben.
Munkái:
1. Dissertatio philologico-theologica «De lege asylorum»... Franequerae, 1724.
2. Halotti predicatio... Bánffi György... eltakaríttatásának alkalmatosságával Kolosvárott Karácsony hava 18. 1835. Kolosvár, 1736. (Mások beszédeivel).
Koncz József még a következő munkáit említi, de könyvészeti leírásukat nem adja: Lázár Mária gr. Bethlen Sámuelné felett oratio 1732-ben; Lázár Anna felett predikáczió 1735-ben; Bonyhai Simon György erdélyi ref. püspök felett 1737-ben latin oratio.
Kézirati munkáit Koncz szintén felsorolja.
Koncz József, A marosvásárhelyi evang. ref. kollegium története. Marosvásárhely, 1896. 182-136. l. (Különny. az Értesítőből).