Szokoly Viktor (neve tulajdonkép Szokoly Géza Bonaventura)
birtokos és hírlapíró, Sz. József orvos és gyógyszerész (ki mint osztrák katona részt vett az 1822. nápolyi hadjáratban) és galánthai Farkas Anna régi nemes szülők fia, szül. 1835. ápr. 22. Oszlányban (Barsm.); első nevelését Verebélyen (Barsm.) magán tanítótól nyerte. Atyja gyermekei neveltetése végett az ország fővárosába költözött s így Sz. már 1842. Budán látogatta a piaristák elemi iskoláját és 1848-ig a főgymnasiumát. Az iskoláztatás föl lévén függesztve, honvéddé akart lenni, de gyenge testalkata és fiatal kora miatt nem vették be; atyja is mint honvéd tábori orvos 1849-ben hunyt el. A szabadságharcz után az V. gymn. osztálytól kezdve iskoláit Pesten végezte. Az íróvá létel első eszméjét Horváth Cirill tanára ébreszté föl benne, ki irodalmi önképzőkört állított föl a tanulók közt. Ez időben lett barátjává iskolatársa Dalmady Győző és Győry Vilmos. Legelső nyilvános fellépése egy török népismei dolgozattal történt 1853-ban. Jogot hallgatott a nagyváradi akadémián és a pesti egyetemen; ügyvédi gyakorlaton is volt két évig. Még mint jogászt hívta meg Szilágyi Virgil a Budapesti Viszhanghoz; innét a Napkelethez hívta meg Vachot Imre, e laptól azonban nemsokára megvált. 1861. jan. 1. Garaboncziás Diák cz. politiko-szatirikus lapot indított meg, melynek mindjárt megindulása után három ezernél több előfizetője volt. Ezen lap kiadója id. Werfer Károly megszökött az üzleti pénzzel és e miatt a lapot 1861. ápr. 17. megszüntette. Ekkor Tóth Kálmán hívta meg főmunkatársnak az általa (1860. jún. 4.) alapított és sok ideig politikai hatalmat képviselt Bolond Miskához, mely lapnak több ízben szerkesztője is volt és 1868. májusig állandó munkatársa. 1865. jan. 1. alapította a Hazánk s a Külföld cz. szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilapot; de Sz. megroncsolt egészsége miatt kénytelen volt végképen falura költözni s így a szerkesztést 1872. júl. 4. Kazár Emilnek adta át. 1867. ápr. 4. indította meg a Heti Postát, hogy az a népnek oktatója legyen a politikában; ezt is átadta az említett időben Kazárnak. Ezen újságírói működésén kívül szerkesztette egy évig (1864) Balázs Sándor helyett a Magyarország és a Nagyvilágot. A Magyar Sajtó cz. politikai lapnak 1863-64-ben rendes munkatársa volt. Vadnai Károly után több évig szerkesztette az Emich Gusztáv Nagy Naptárát is, egy ideig pedig vele közösen, Vadnai a szépirodalmi, Sz. pedig az ismeretterjesztő részt. Saját nevén kívül számos álnév alatt is közölt a lapokban és önállólag dolgozatokat, így Belzebub, Garam, Rajkó, Tankréd lovag, Peleskei nótárius, Garaboncziás diák és Kisvárdai Géza nevek alatt. 1861-ben megnősült. Szünetet nem ismerő tevékenysége azonban és kis fia halála miatti bánata már 1864. oly súlyos betegségbe döntötte, hogy az orvosok lemondtak felgyógyulásáról. Üdülést tehát ez időtől fogva utazásban, zöldben lakásban s Balaton-Füred szorgalmas látogatásában keresett. 1869-ben végkép falura, Tinnyére (Pestm.) költözött, honnét 1871 elejéig szerkesztette lapjait. Utána a szerkesztést Kazár Emil vette ugyan át, de ő rendesen írta a czikkeket (1872. jún. végéig), szerkesztőtárs azonban csak névleg volt, mert 1871 ősz óta egészen gazdaságának élt. 1882. júl. 2. neje is meghalt.
Beszélyeket és ismeretterjesztő czikkeket írt a következő hírlapokba: Családi Lapok (1853-1855), Divatcsarnok (1854., 1860), Hölgyfutár (1855-60), Vasárnapi Ujság (1856., 1860-61.), M. Néplap (1856) Divatcsarnok (1856), Kalauz (1857), Szépirodalmi Közlöny (1858), Családi kör (1860-61., 1864., 1866., 1871), Pesti Hölgydivatlap (1860), Képes Ujság (1860), Nefelejts (1861-62), Fővárosi Lapok (1864), Honvéd (1869), Földrajzi Közlemények (1877), Hazánk (1884) sat.
Munkái:
1. Regényes rajzok Petőfi Sándor ifjukori életéből. Pest, 1859. (2. kiadás. U. ott, 1862).
2. Pesti furcsaságok. Humorisztikus életkép-gyűjtemény. U. ott, 1860. Két kötet.
3. Tutti frutti. U. ott, 1860. Két kötet.
4. Honvédélet. Humoreszkek, életképek s beszélyek 1848-49-ből. U. ott, 1861.
5. Sárkány-fogak. Humorist. gyűjtemény. Írta a Garaboncziás Diák. Illustr. 46 képpel. U. ott, 1862.
6. Tarka könyv. Humoreszk-, beszély- és életképgyűjtemény. U. ott, 1862. Két kötet.
7. Rajzok Petőfi életéből. U. ott, 1862. (Három kiadás).
8. Adomák. Garamtól. U. ott, 1862.
9. Adomák. Rajkótól. U. ott, 1862.
10. Nem úgy van most, mint volt régen; adomák egy vén legátus naplójából. U. ott, 1862. Két kötet.
11. Ördög Naplója 1858-ra Belzebub. U. ott, 1862.
12. A garaboncziás diák Naptára. U. ott, 1862.
13. Mundt Theodor, Mirabeau gróf és a franczia forradalom kitörése. Ford. U. ott, 1864. Öt kötet.
14. Arczisme, vagy phrenologia. 162 fametsz. U. ott, 1864. (Új olcsó k. U. ott, 1867.)
15. Mexikó Miksa császárig. Különösen ős- és újabbkori tört. és államszervezete. Müller J. W. (Prescott W. H. és Ármin Th.). A német kiadás után közli. U. ott, 1866.
16. Mészáros Lázár külföldi levelei és életirata. U. ott. 1866. Két kötet. Mészáros Lázár emlékiratai. Közrebocsátja... U. ott, 1866. Két kötet. (2. kiadás. Bpest, 1881.)
17. Világos hőse. Jellemrajzok Görgeiről. Pest, 1868.
18. A pápák bűnei. Mérgezéseik, mészárlásaik, orgyilkolásaik, vérfertőztetéseik és fajtalanságaik. De la Chatre Mór után. U. ott, 1870. Három kötet.
19. A zsarnokok titkai Krisztus születéséről a legújabb korig. U. ott, 1871. Négy kötet.
20. Mészáros Lázár, Eszmék és jellemrajzok az 1848-49. forradalom eseményei és szereplőiről. Közrebocsátja... U. ott, 1871. (Ism. Hon 64. sz.).
21. Czincziék és Czinczárék Egérregény emberekről Bpest, 1879.
22. Színész és komédiás. Esztergom, év n. (Mulattató Zsebkönyvtár 21.).
Szerkesztette az említetteken kívül: az Emich Gusztáv Nagy Képes Naptárát 1863-1865. évfolyamait Vadnai Károlylyal; a Honvéd Albumot 1868-ban Pesten és a Hazánk cz. tört. folyóiratot I. és II. kötetét 1884. szintén Pesten (Aigner Lajossal).
Vutkovich Sándor, Magyar Írók Albuma. Pozsony, 1873. 523. l.
Bars 1882. 30. sz.
Petrik, Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy lexikona XV. 782. l.
Magyarország Vármegyéi. Bars vármegye 195. l.