Szmrecsányi Miklós (szmrecsányi)
jogi doktor, miniszteri tanácsos, Sz. Jenő és báró Berzeviczy Mária fia, szül. 1854. jan. 19. Sáros-Daróczon; a gymnasiumot Eperjesen, egyetemi jogi tanulmányait Budapesten végezte, hol 1878. avatták doktorrá. Törvényszéki gyakorlata mellett művészeti tanulmányokat folytatott s 1888. az orsz. m. képzőművészeti társulat titkárává választották meg. Az európai nevezetesebb képtárakat, művészi iskolákat behatóan tanulmányozta s folytonos érintkezésben állott a művészet irányt adó tényezőivel. Ez utazásairól évenkint tanulmányokat írt, melyek nyomtatásban is megjelentek. Nyilvánosságra jutott emlékiratai a művészetnek erélyesebb állami támogatása érdekében befolyással voltak a képzőművészetek újabb nagyarányú fejlesztésére. Az ezredéves országos kiállítás alkalmából annak a fontos kérdésnek megoldására törekedett, hogy a hazai művészet legfőbb szükséglete, egy állandó, kellően világított és elegendően tágas műcsarnok létesüljön. A külföldi legjobb minták tanulmányozása alapján kidolgozott programmja a képzőművészeti társulat által elfogadtatván, a kormány és a törvényhozás biztosította annak megvalósítását. Wlassics miniszter javaslatára 1895 elején osztálytanácsossá nevezték ki s a művészeti osztály vezetője lett. 1899. jan. 4. nyugalomba lépett, mely alkalomból miniszteri tanácsosi czímet kapott.
Czikkei a M. Szalonban (XI. 1889. A művészet pártolása), a Budapesti Szemlében (101. k. 1900. Szent orsolya legendája a történetben és művészetben), a M. Iparművészetben (1900. Az országos m. iparművészeti múzeum vásárlásai az 1900. évi párisi világkiállításból), a Művészetben (1906. Történeti művészet a halászbástyán).
Vasárnapi Ujság 1895. 18. sz. arczk.
Ország-Világ 1885. 19. sz. arczk.
M. Tisztviselők Lapja 1895. 13. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XV. 767. l., XVIII. 651. l.
M. Nemzetségi Zsebkönyv. Nemesi Családok. Bpest, 1905. I. 600. l.