m. kir. számvizsgáló a budapesti m. kir. pénzügyigazgatóságnál, Sz. Mátyás ügyvéd és mezőkeszi Palásthy Ludovika fia, szül. 1853. szept. 18. Nyitrán; tanulmányait Nyitrán és Pozsonyban befejezvén, a budapesti Ludovika Akadémián katonának nevelték; 1876. aug. 18. a tiszti vizsgát letette s az intézetet elhagyta s a honvédségből is kilépett. 1878. okt. 1. Kostyál Pál nyitrai alispán maga mellé vette gyakornoknak. 1880. árvaszéki helyettes aljegyző s fél év mulva megyei alszámvevő lett. 1883. lemondott állásáról és a honvédségnél keresett alkalmazást; a félévi próbaszolgálat alatt súlyos beteg lett és a katonai szolgálatra alkalmatlan volt. Ekkor Budapestre került és hírlapírással foglalkozott. 1885. nov. Hertelendy József torontálmegyei főispán magával vitte a Délvidékre és Temesvárt a begavölgyi vízszabályozó társulatnál alkalmazta mint számfejtőt; azon év nov. 26. Temesvármegye megválasztotta számvevőnek. 1902. a M. N. Múzeumban részt vett a könyvtárnoki szaktanfolyamban. A vármegyei számvevőség államosíttatván, a budapestvidéki pénzügyigazgatóságnál számvizsgálóvá nevezték ki.
Czikkei: a Nyitramegyei Közlönyben (1877. A zobori zárda romok, 1882. Nyitravármegye székházának száz éves története, 1883. Privigye mezőváros régi pecsétnyomói, 1884. Bajmócz várának ismertetése); írt még a Délmagyarországi Lapokba, a Délmagyarországi Közlönybe (1901. Freidorf Szabadfalva temesmegyei község magyar szabadságharczbeli emléke) és a Délmagyarországba sat.
Munkái:
1. Merengés a természet halálos ágyánál. Nyitra, 1877. (Különny. a Nyitrai Közlönyből).
2. A segesvári csatamező, mint Petőfi Sándor sírja. Temesvár, 1885.
3. Bél Mátyás polyhistor élete és munkái. U. ott, 1885.
4. Álomképek. (Tizennégy karczolat) U. ott, 1898. (Ism. Délm. Közlöny 121. sz.).
5. A Temesvár Erzsébetvárosi «Mária-szobor» története. U. ott, 1899.
6. Kegyelethangok az 1848-49. évi szabadságharcz emlékeiből. U. ott, 1900.
7. A Timáry-család. U. ott, 901.
8. A Temesvár-gyárvárosi millenniumi r. kath. templom történetei. U. ott, 1902.
9. Detta nagy község multja és jelene. U. ott, 1901.
10. Temesvármegyei Végvár (Rittberg) nagyközség multja és jelene. U. ott, 1901. (Nikolényi Istvánnal).
11. Temesvármegyei Károlyfalva nagyközség története. U. ott, 1902. Rajzokkal (Németül: U. ott, 1902.).
12. Temesvármegyei Vojtek nagyközség története. U. ott, 1902. Rajzokkal. (Németül: U. ott, 1902.).
13. A lukareczi bazalt és bánya ismertetése. U. ott, 1902.
14. Csernovics Péter temesi gróf, kir. biztos naplója 1848-ból. U. ott, 1902.
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. a m. n. múzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok.