Szluha György (Demeter, verbói)
róm. kath. apát-plébános, szül. 1747. Alsó-Patyon (Vasm.); 1764. okt. 24. lépett a remete szent Pál-rendi szerzetbe, 1768. ápr. 2. al-diaconus, 1769. febr. 18. diaconus lett Pécsett, hol theologiát tanult; kevéssel azután Nagyszombatba helyezték, hol pappá szentelték; a rend feloszlatása után előbb Sátoralja-Ujhelyben, majd Nagyváradon volt tanár 13 évig. 1792. nov. 19. Szekszárdra plébánosnak neveztetett ki; később madocsai apát lett. Tolna vármegye táblabírája is volt. Meghalt 1820. okt. 21. Szekszárdon.
Munkái:
1. Pásztori játékban leábrázolt örvendetes köszöntés, mely nagy Mélt. és Fő Tiszt. Kollegrádi Gróf Kollonitz Lászlónak... Nagy-Váradi Püspöknek... midőn ő Ekstzellentziája a Károly-Fejérvári Püspökségről a Nagy-Váradi Püspökségre dicsőségesen bé-helyeztetne, mély alázatossággal bémutattatott... (M. Hirmondó 1781. 936. l.).
2. T. N. Bihar Vármegyének Jeles Öröme, midőn a Mélt. Ü. Ürményi József Udvari Tanácsos Úr sat. ugyan N. Bihar Vármegyének Fő Ispányi méltóságába pompás készülettel 1782. eszt. Sz. Iván hava 13. béhelyeztetnék. Nagy-Várad.
3. Öröm Versek, mellyeket midőn a Mélt. Széki Teleki Domonkos úrfi ditső szüléinek vigasztalásokra, mind nyájoknak örömekre, a tanuló magyar ifiaknak példájokra a különbféle tudományokban, főképpen az ékes szóllásnak tanulásában tett serénységét 12 esztendős korában kimutatná s úgy a vers-szerző tudományra által lépne, méltó tisztelettel bé-mutatott. U. ott, 1785.
4. Puncta et animadversiones, pro rei litterariae per inclitum regni Hungariae, partesque eidem adnexas emendatione, et meliori scholarum catholicarum institutione patriae patribus oblata. Budae, 1790.
5. Magyarországnak első sz. királya és apostola ditsőséges Szent István. Az az ditsérő beszéd, melyet a budai kir. udvarban... Sz. Sigmond templomában mondott 1798. Kisasszony hava 20. Pest.
6. Isten szive szerént való férfiú dicsőséges Szent István Magyar országnak első szent királya és apostola, az az ditsérő beszéd... Bétsben Kisasszony hava 25. 1799. Bécs, 1799.
7. Compendium historiae sacri reliligiosi ac proprie Hungariae ord. S. Pauli eremitae, cum cathalogo monasteriorum et virorum illustrium ejusdem ordinis. Vacii, 1804. (Névtelenül).
M. Hírmondó 1782. 50. sz.
Brüsztle, Josephus, Recensio. Quinque-Ecclesiae, 1874. I. 236. l. IV. 324. l.
Petrik Bibliogr.
Tolnamegyei Közlöny 1890. 51. sz.