ítélőmester, 1709. érsek-újvári kapitány, 1715. már ítélő-mester, 1719-től egyszersmind Komárom megye alispánja volt. Az 1723. országgyűlésen a sanctio pragmatica elfogadása körül különös érdemeket szerzett. (Idevonatkozó levelezése a Budapesti Szemle XIX. k. 267-278. l.). Ezért 1726. báróságra emeltetett. Végre val. belső titkos tanácsos lett. Ő szerzé Pest megyében Iklad helységet adományban, melyről ága előnevét vette. Meghalt 1729. Bécsben.
Munkája: Oratio Magistri Sz. F. de Iklad; in ingressu comitiorum, anno 1722. ad inclytos regni Ungariae status dicta Hely n.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 767. l.
Petrik Bibliogr.