jogi doktor, kir. tanácsos, a m. tudom. Akadémia rendes tagja és a pozsonyi kir. jogakadémia jogtanára, szül. 1783. jan. 22. Kecskeméten; gymnasiumi tanulmányait a VI. osztályig szülőhelyén, az utóbbit a pesti piaristáknál, hová özvegy anyja Ivitz Erzsébet, a német nyelv megtanulása végett küldé, végezte. Ezek után a váczi egyházmegye papnövendékei közé lépett, hol két évig (1898-99) a bölcseletet, egyig (1800) a hittudományokat hallgatta. Azonban a papi pályára nem érezvén hivatást, a jogtudományok hallgatására tért; azokat a pesti egyetemen négy évig (1801-4) tanulta; szaktudományai mellett 1804. Révai Miklós előadásait is hallgatta a magyar nyelvészetből. Egyetemi pályája negyedik évében kir. táblai jegyzőnek esküdött fel. 1804. nov. 14. gróf Eszterházi Ferencz mosonmegyei főispán házában fiának magántanítója lett, a gróf magánügyeit mint titkára kezelvén; bécsi tartózkodását egyúttal arra is használta, hogy Gyurkovics udvari ügyvivő mellett joggyakorlatot folytatott. 1809. nov. 7. a pozsonyi jogakadémiához a hazai magán és büntető jog tanszékére rendes tanárnak neveztetett ki. 1810. jún. 20. hites ügyvéddé lett és 1811. aug. 29. jogi doktorrá avattatott. Pozsonymegye, később Szatmármegye is táblabirói közé sorolá. 1830. nov. 17. a m. tudom. Akadémia a törvénytudományi osztály első helyén rendes tagnak választotta. 1839. szept. 8. V. Ferdinánd ő felsége magyar nemességgel tüntette ki. 1850. nov. 20. nyugalomba lépett és kir. tanácsossá neveztetett. Meghalt 1856. decz. 26. Pozsonyban. A m. tudom. Akadémiában 1858-ban Pauler Tivadar tartott fölötte emlékbeszédet.
Nagy számban megjelent czikkeit és egyéb munkálatait bőven tárgyalja Pauler T. Emlékbeszédében.
Munkái:
1. Ratio iurisprudentiae hungaricae, cum quibusdam locis obscuris ad ductum institutionum Kelemenianarum propositis. Viennae, 1817.
2. Discussio opusculi, cui nomen ratio jurisprudentiae hungaricae, ad ductum institutionum Kelemenianarum. Posonii, 1817.
3. Elementa juris criminalis hungarici. Posonii. 1817. (2. kiadás 1827. 3. kiadása: Elementa juris hungarici judiciarii criminalis cz. 1833. U. ott.)
4. Elementa juris hungarici civilis privati. U. ott, 1819. két kötet. (2. bőv. kiadás, 1829. Négy kötet, 3. kiadás. 1837. U. ott.)
5. Aliquid ad rationes rationis jurisprudentiae hungaricae. U. ott, 1820.
6. Közönséges törvényszéki polgári magyar törvény. U. ott, 1823. Négy kötet. (2. újonan átdolgozott kiadás. U. ott, 1845.)
7. Fenyítő törvényszéki magyar törvény. Eredeti deák munkája után fejtegeté. Buda, 1836. (2. újonan átdolgozott kiadás. Pest, 1847., 3. kiadás U. ott, 1862. 4. jav. és bőv. kiadás Ökröss Bálinttól. U. ott, 1865).
8. Additamenta ad editionem tertiam elementorum juris judiciarii civilis hungarici. Posonii, 1841.
9. Magyar törvények történetirata rövid vázolatban előadva. U. ott. 1845.
10. Törvényeink története a dicső Ausztriai ház országlása alatt 1740-1848. Pest, 1860. (Különny. a M. t. társ. Évkönyveiből).
Van egy német munkája is fiatal korából: 1816. Bécsben adta ki Farkas János magyar grammatikájának bővített és átdolgozott 9. kiadását magyarul tanuló németek számára.
Újabbkori Ismeretek Tára VI. 303. l.
Ferenczy és Danielik, Magyar Írók I. 560. l.
M. Akadémiai Értesítő 1858.
Kecskeméti Lapok 1872. 13. sz. (Horváth Döme).
Pauler Tivadar Adalékok. Bpest, 1878. 134. l. (Emlékbeszéd).
Pisztory Mór, Sz. P. felett emlékbeszéd. Pozsony, 1885.
Petrik Bibliogr. III. és IV. k. és Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 764. l. és gyászjelentés.