koronaőr, a m. tudom. Akadémia igazgatósági tagja, szül. 1818. nov. 23. Győrben; tanulmányait a Theresianumban végezve, udvari kamarai szolgálatba lépett, előbb Bécsben, 1846-48. Budán a m. kir. udvari kamaránál, a hol csakhamar titkár lett. A szabadságharcz kitörése után Kossuth az oraviczai bányaigazgatóság vezetésével bízta meg, melyet midőn az osztrák hadsereg előnyomulása miatt kénytelen volt elhagyni, Duschek mellett lett elnöki titkár. Később még egyszer mint kormánybiztos visszament Oraviczára s ott maradt a szabadságharcz elnyomatása után is. Ekkor osztrák fogságba került és öt évre ítélték el, de két év eltöltése után szabadságát visszanyerte. A magánéletből 1861. lépett ismét hivatali pályára: tanácsos lett a helytartótanácsnál, de a provisorium alatt ismét visszavonult. 1865. Biharvármegye főispánja, 1867. belügyminiszteri államtitkár és országgyűlési képviselő, 1869. kereskedelmi miniszter, 1872. miniszterelnök, de erről csakhamar lemondott, 1873. valóságos b. titkos tanácsos lett és a Lipót-nagykeresztjét, 1882. a szent István-rend nagykeresztjét kapta. 1879. ápr. 3. a képviselőház elnöke, 1880. ápr. 8. közös pénzügyminiszter, 1882. nov. 30. koronaőr s a főrendiház alelnöke, majd Vay Miklós halála után elnöke, 1884. jún. 7. a m. tudom. Akadémia igazgatósági tagja. 1896. nov. 27. a főrendiház elnöki állásától királyi elismerés mellett fölmentették. A delegáczióban mint annak tagja és elnöke több ízben részt vett. Meghalt 1900. aug. 8. Zsitva-Ujfaluban.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Hajnal Album. Bpest, 1873. kőny. arczk.
Halász- és Sturm-féle Országgyűlési Almanachok.
Dunántúli Képes Naptár 1892-re 60., 84. l. arczk.
Vasárnapi Ujság 1894. 40. sz. arczk.
Ország-Világ 1884. 41. sz. arczk., 1900. 23. arczk.
Pallas Nagy Lexicona XV. 763., XVIII. 651. l.
Pesti Hirlap 1900. 218. sz.
Budapesti Hirlap 1900. 217. l.