jogi doktor, kir. törvényszéki biró, szül. 1871. decz. 27. Duna-Szerdahelyt, hol atyja, ki előbb ügyvéd és szolgabiró volt, mint kir. aljárásbiró halt meg fiatal korában, mikor fia alig volt ötödfél éves. Vagyontalan anyjával csakhamar Pozsonyba költözött, hol a főgymnasium nyolcz osztályát végezte. Már a IV. osztálytól kezdve óraadással kellett az életfenntartáshoz hozzájárulnia. Pozsonyban elsajátította a német nyelvet, azonkívül megtanult angolul és francziául. Nevelésére irányítólag folyt be nagybátyja Gutter János nyug. alezredes, ki mint katona a test képzésére nagy súlyt helyezett. Megtanította őt úszni, korcsolyázni, vívni, lovagolni, s a mellett nagy gyalogutazásokat tettek együtt, így pl. bejárták gyalog Alsó-Ausztriát és az osztrák Alpesek egy részét; ugyanezen nagybátyjával utazta be Svájczot, déli Németországot és Párisban is időzött. Ő tanította meg a gyorsirásra is, melyben több pályadíjat nyert. Az ifjúsági önképzőkörben tevékeny részt vett, a VIII. osztályban titkára (ifjúsági elnöke) is volt. Mint ünnepi szónok sokszor szerepelt gymnasiumi ünnepeken. Budapesten az egyetem jogi karára iratkozott be; mindjárt az első év elején egy 300 arany-forintos «Ferencz József Erzsébet» ösztöndíjat nyert el. Az orosz nyelvet is elsajátította. Alapvizsgálatait, valamint a három jogtudományi szigorlatot is kitüntetéssel tette le. 1895-ben ő volt az első kit «sub auspiciis regis» jogi doktorrá avattak. Azon évben aljegyző lett és a m. polgári törvénykönyvet szerkesztő bizottság segédtagjaként a m. kir. igazságügyminiszteriumba osztatott be. 1896. letette az ügyvédi vizsgát 1898. fogalmazóvá s azon évben albíróvá nevezték ki. 1897. A m. jogászegyesület titkárává választotta. Jelenleg kir. törvényszéki biró Budapesten, és a községi közigazgatási tanfolyam előadója.
Már gymnasista korában sok verset írt, egy a M. Ifjúság pályázatán dícséretet nyert. Czikkeket írt a Jogtudományi Közlönybe 1895-98., 1902., 1903. sat.; a Nagy Ferencz-féle Emlékkönyvben Bpest, 1906: Az eladó felelőssége az eladott dolog minőségeért. Kellékszavatosság. Számos czikket írt a napilapokba: a Jogi Lexikonnak és a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái:
1. A házasságkötés szabályai. Bpest, 1899. (Grill-féle Jogi Könyvtár VII.).
2. Kritikai tanulmányok a politikai törvénykönyv tervezetéről. U. ott, 1901-1902. (Többekkel).
3. A magyar magánjog vázlata. A bánya-, csőd-, kereskedelmi- és váltójog alapelveivel... U. ott, 1902.
4. Magyar magánjog. Általános rész. Személyjog és V. Öröklési jog. U. ott, (1902. Többekkel).
5. Az egyesületi jogról, tekintettel a polgári jog tervezetére. U. ott, 1903. (M. Jogászegyleti Értekezések XXVI. 2.).
Szerkeszti a M. Jogászegyleti Értekezéseket.
Vasárnapi Ujság 1895. 42. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 651. l.
Tanulók Lapja 1885. 44. sz. arczk.
M. Könyvészet 1902.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.