jogi doktor, országgyűlési képviselő, az ügyvédi kamara elnöke, szül. 1849. szept. 8. Kun-Félegyházán; jogi tanulmányait Budapesten befejezvén, 1872. a Jász-Kun kerületek törvényhatóságánál aljegyzővé, 1875. pedig szülőföldjén országgyűlési képviselővé választatott meg. 1878. a boszniai okkupáczió és az Ausztriával való kiegyezés miatt a szabadelvű pártból kilépett és az 1877-78. delegacióban is mint az ellenzék tagja vett részt; az 1878. választásoknál az akkori egyesült ellenzékhez csatlakozott, azonban kisebbségben maradt s csak később, mint a szabadelvű párt tagja választatott meg újra Csongrádon hétszer, Fejértemplomban pedig négyszer. A Házban a közigazgatási és igazságügyi codificatio kérdéseiben vett tevékeny részt, különösen mint igazságügyi bizottság előadója szerkesztette 1889-ben az örökjogi törvényjavaslatról szóló kódex jelentőségével bíró jelentést, ő tette meg a politikai harczok bevezetését képező ismert határozati javaslatát az állami anyakönyvek behozatala iránt. Huszonkét év óta a Pestmegye, majd a főváros törvényhatósági bizottságának s a vallás és tanulmányi alap ellenőrző bizottságának kinevezett tagja. Előadója volt a házközösségi törvényjavaslatnak, szerkesztette a ház feliratát az 1848. törvények szentesítését megünneplő törvényjavaslat elfogadása alkalmával; mint az Erzsébet királyné emlékéről szóló törvényjavaslat előadója, ő tartotta a ház gyászülésén az emlékbeszédet, tevékeny részt vett a parlamenti reform művében, mint a kuriai bíráskodási törvény előadója s az összeférhetetlenségi törvény legelső javaslatának egyik kidolgozója az albizottságban. A numizmatikai társulat tiszteletbeli elnöke. Elnöke volt a mentelmi bizottságnak s tagja a választási törvény reformja ügyében egybehívott szaktanácskozmánynak. Az ügyvédi kamarának is 1902 óta elnöke. A szabadelvű pártból több társával kilépve, az új disszidensek pártját alkották meg, a kikkel aztán a régi disszidensek (Andrássy Gyula gróffal, mint vezérrel) később az alkotmánypártot alapították. Az 1906. választások alkalmával Orczyfalván választották meg Boku Sevér rumén nemzetiségi ellenében. A mentelmi és az igazságügyi bizottság tagja. Sz. mint jogász azokkal az aktuális kérdésekkel foglalkozott, melyeket a haladó jogfejlődés vetett napirendre, vagy a melyek a jövő reform feladatát képezik. Részt vett Csemegi Károlylyal és Fayer Lászlóval a Magyar Jogászegylet megalapításában, melynél a pénztárnoki tisztséget 18 évig töltötte be. Az 1875. fuzio után sorra kerülő jogi természetű törvényhozási alkotásokban főkép a közigazgatás reformja kérdésében fejtett ki beszédeivel és czikkeivel nagyobb tevékenységet; ugyanezen időszakban erősebb irodalmi mozgalmat indított a bagatell eljárás ügyvédellenes irányzata ellen. A különleges jogrendszerek közül sokat dolgozott a jászkunok redemtionális birtokviszonyai, majd a határőrvidéki házközösségek kérdéseiben. Később törvényjavaslatot dolgozott ki a hazai gyógyfürdőket szolgáló kisajátítási jogról, majd a műemlékek védelmét czélzó Lex Pacca-ról tett közzé tanulmányt. A nyolczvanas években az örökjogi törvényjavaslatnak volt előadója s erről szerkesztett Jelentése nagyobb formában jelent meg és hatással volt az újabb fejlődésre. Részt vett az összeférhetetlenségi törvény javaslatának megszerkesztésében. Majd előadója volt a kuriai bíráskodásról szóló sat. javaslatoknak. Az ügyvédi kérdésekben a Házban és a szabadelvű párt körében erős mozgalmat indított, főkép az ügyvédi nyugdíj mellett s az új perrendtartásnak ügyvédellenes intézkedései ellen; ez irányban is többször felszólalt. Részt vett a választói jog reformjára vonatkozó törvényhozási előmunkálatokban. Hatályosan közreműködött, mint országgyűlési képviselő s az ügyvédi kamarának és az országos ügyvédi congressusnak elnöke, az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet létesítésén, a mi aztán az 1908. 40. t.-cz.-el biztosítva 1909. jan. 1. életbe lépett s ennek elnökévé is az ország ügyvédsége őt választotta meg. Ez időtájt tűntette ki ő felsége a szent István-rend kiskeresztjének adományozásával.
Munkái:
1. Országgyűlési képviselőválasztás és curiai bíráskodás codexe... Közjogi anyaggyűjtemény. Bpest, 1901.
2. Az alkotmányi biztosítékokról. (Állambíróság stb.) Politikai és közjogi tanulmány. U. ott, 1906.
Pallas Nagy Lexikona XV. 746., II. Pótkötet 1904. 679. l.
Ország-Világ 1900. 11. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1901. 48. sz. arczk.
M. Könyvészet 1901., 1906.
Sturm-féle Országgyűlési Almanach 1906. 234. l.
Ügyvédek Lapja 1907. szept.