táblai ülnök, Sz. György és Bertóthy Kata fia, szül. 1747. jan. 20. Eperjesen; hét éves koráig nagyanyjánál Dessewffy Kláránál maradt; ekkor a magyar nyelv tanulása végett szüleihez került Sátoralja-Ujhelybe, hol az elemi oktatásban részesült, mire 1758. Eperjesen, 1760. a kassai nemesi convictusban tanult és 1762. poeta laureatus lett. 1763. logikát, metaphysikát és mathematikát, 1764. a természetjogot és ethikát tanulta; ugyanez évben «Artium liberalium et philosophiae magister»-ré avatták. Iskoláinak elvégezte után Zemplén megye szolgálatába lépett Pintér Márton főjegyző mellé; majd a kir. kanczelláriához került és részt vett ama bizottság munkálataiban, mely a Magyar- és Erdélyország közt való határigazításra küldetett ki. 1773. Zemplén másod-, 1777. főjegyzőjévé választották. II. József trónralépte alkalmából a megye üdvözlő iratot küldött fel, melyet ő írt és mely fent nagyon megtetszett. Azonban II. József az országot felforgató eszméi ellen Zemplén is felírt szintén Sz. tollával a német nyelvnek hivatalos nyelv gyanánt való behozatala ellen. 1785. a főispánságok eltöröltettek. Így jut Zemplénbe Szentiványi Ferencz mint főispáni helytartó s ennek ajánlatára Sz.-t, ki az újításoktól nem idegenkedett, az akkor Budára áthelyeztetett kir. táblához nevezték ki és 1786. bírónak esküdött fel. Ez állásában sem hagyott fel a verseléssel. József császár intézkedéseihez való vonzalma sok ellenséget szerzett neki. 1787. udvari tanácsos és az eperjesi kir. tábla ülnöke lett. Itt hivatalos ügyeken kívül könyvtára gyarapításával, oklevelek, ásványok, régi pénzek gyűjtésével foglalkozott. Azonban hazája közügyeiben is részt vett és Sárosvármegye nevében fölírt az országnak régi szabadságaiba visszaállítása végett. A Lipót által egybehívott 1790. országgyűlésre Zemplén vármegye küldte fel követül. Itt főkép a vallásügyi vitában lépett fel. Ugyanez országgyűlés folyamában az 1792: 67. törvényczikkben neve a büntető törvénykönyv codificatorai közé soroztatik. Az 1796. országgyűlésre ismét őt és Kazinczy Andrást küldte fel a megye. Sz.-nak azonban nyilvános pályájának vége szakadt. Részint (főkép vallásbeli) szabadabb iránya, részint a kormány- és rendszerváltozás és csipdeső írásai miatt az ellene felingerültek ármánykodásainak sikerült őt kitúrni. 1797. okt. 20. hivatalától elmozdították. Vékére vonult el, de megnyugodni nem tudott. Leveleket írt mindenfelé, hogy változtasson a dolgok során. Kihallgatásért könyörgött a királynál és vizsgálatot kért maga ellen. Mind hiába! hivatalába nem helyezték vissza. Vékei magányában enyhülést keres gazdaságában, az írásban és fiai oktatásában. Megírja Zemplén vármegye ismertetését, melyhez adatokat még a megyei levéltár rendezésekor gyűjtött. Sz. életének vége felé az uralkodó kegye ismét feléje fordult; adományul kapta a Zemplénben fekvő rádi birtokot. A férfiú, ki Kazinczy szavaiként, «rettegés és remény közt nem mindenkor bírt eléggé magával,» meghalt 1812. szept. 19. Szinyéren.
Munkái:
1. Raepresentatio Comitatus Sárosiensis ad Josephum II. Imperatorem de Regno Ungariae in suis libertatibus conservando. Eperjiessini, 1789.
2. Raepresentatio Comitatus Zemplén ad suam Majestatem Sacratissimam de non inducendo in pertractatione Publicorum linguae Germanicae usu. Dioszeghini, 1790.
3. Raepresentatio Comitatus Sárosiensis ad Josephum II. de indicendis proxime Regni comitis. Eperjiessini, 1790.
4. Literae Comitatus Sárosiensis gratiarum actoreae post restitutas Regni libertates ad principem Kaunicz et Belliducem Laudon. U. ott, 1790.
5. Projectum de cleriori administratione justiciae in Regno Hungariae. Posonii, 1790.
6. Második József, az Elizion mezején Pest, 1790. (Elentherus Pannonicus álnév alatt).
7. Második Leopold magyar király, Fleuterinek egy magyar profétálása szerint... 1790. (Ford. Keresztury József német munkája után).
8. Harminczkét okok, mellyeket azon világi catholikusok, kik az 1790. 30. novemberben a kalocsai érseknél tartatott gyülekezet végezésére reá nem állottak, kinek kinek itéleti alá terjesztettek. U. ott, 1790. XII. havában. (Ugyanez latinul. U. ott, 1790.).
9. Epigrammata in contradictionem cleri catholici regni Ungariae contra legem religionariam. (Heroico et elegiaco carmine). Posonii, 1790.
10. Epistola Jesuvitae Hungari et inferno, ad Ex-Jesuvitam Hungarum in vivis existentem. U. ott, 1791.
11. Jus reipublicae in bona ecclesiasticorum. Pesthini, 1791.
12. Tekintetes nemes Zemplény vármegye fell ült nemessi rendü vitézzeinek kiszabott hadi törvényei. Kassa, 1797.
13. Notitia historica, politica, oecononomica montium et locorum viniferorum comitatus Zempléniensis. U. ott, 1798.
14. De ponto fama, dum Andreas Semsey in personalem praesentiae regiae denominaretur. (Elegiaco carmine). Viennae, 1802.
15. Notitia topographica politica i. comitatus Zempléniensis; edita et indicibus provisa industria Martini Georgii Kováchich. Budae, 1803. Térképpel.
16. Notitia historica comitatus Zempléniensis. Edita et indicibus provisa industria Martini Georgii Kováchich. U. ott, 1804. Rézmetszettel és térképpel.
17. Inscriptiones in illuminatam S. A. Ujhelini domum praetoream comitatus Zempléniensis, dum Franciscus Il. electus Romanorum imperator titulum Austriae quoque imperatoris assumeret. Viennae, 1804.
18. Hungaria in parabolis, sive commentarii in adagia et dicteria Hungarorum. Budae, 1804. (2. bőv. és jav. kiadás. U. ott, 1807.).
19. Notitia politica, historica, topographica i. comitatus Ugochiensis. Edita et indicibus provisa industria Martini Georgii Kováchich. Pestini, 1805. Rézm.
20. Seren. Ferdinando V. caes.-reg. haereditario et coronae principi, nomine comitatus Zemplén A. de Sz. senex poeta, dum iam quintum regem suum veneraretur. Cassoviae, 2. Decembris 1805. Cassoviae.
21. Magyarázattya azon szóknak, mellyek a magyarországi polgári s törvényes dolgokban elő fordulnak, némelly rövidebb formákkal. Sive glossarium vocum in politicis ac juridicis negotiis regni Hungariae occurrentium cum formulis brevioribus. U. ott, 1806.
22. Codex de delictis, eorumque poenis pro tribunalibus regni Ungariae partiumque eidem adnexarum per regnicolarem juridicam deputationem approbatus. Referente... cui concredita fuit elaboratio. Pesthim, 1807.
23. Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári ismérete. Buda, 1809-10. Két kötet.
24. A tokaji, vagyis hegyaljai szőlőknek ültetéséről, a boroknak csinálásáról és megtartásáról. Pest, 1810.
Kézirati munkái: Historia Comit. Zempliniensis Pars Generalis Supremorum evComitum Res gestas ab Ao. 1214-1714. complectens diplomatice deducta Pars specialis sive Topographica. Fol. Tomi II; Elegiae, Poemata, Versus, Ingeniosae cogitationes usque annum 1810; Historia domestica familiae nobilium Szirmay usque annum 1811; Combinatio legum de insurrectione Hungarorum, 1801; Dissertatio de Banderiis, 1809; Historia seditionis Horaianae, 1786; Historia conspirationis Martinovicsianae, 1795 (magyarúl: Hazánk 1888-89. évf.); Historia conventiculi Onodiensis cum cohaerentibus actis; Fragmenta Historiae Secretae sui temporis cum particularibus quibusdam eventibus et appendice nonnullorum memorabilium, 1811; Schlendrian magyar personalis II. József császárnak törvénye szerint, 1787; Quodlibet, azaz mindenféle gyűjtemény, 1812; Repraesentationes magis memorabiles per... qua ordinarium notarium elaborate. Tomi 2. usque an. 1786; A Szirmay nemzetségnek eredete, ágazattya és viszontagságai 1812. Fölemlítendő még «Gróff Sztáray Mihályrul» 1799-ben írt több száz sornyi magyar költeménye. (Szirmaynak iskolatársa volt s később sorsának osztályosa; magas hivatalából őt is letették. A költeményben az elhalt Sztáray lelke be akar jutni a menybe, azonban itélet nélkül nem mehet be oda senki. Ebből mutatványt közöl a Figyelő XIX. 183. sat.).
Allg. Literatur Zeitung. Halle & Leipzig 1805. III. 205., 1801. IV. 369., 1814. I. 592. l.
M. Kurir 1812. II. Honnyi Levelek 21., 22. sz.
Ver. Ofner-Pester Zeitung 1812. 87. sz.
Felsőmagyarországi Minerva 1825. 349. l. (Kazinczy F.).
Figyelő III. 178., VI. 126. (Levele), 378., XIV., XVI. 251., 252., XIX. 176-184. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 749., 751. l.
Ballagi Géza, A politikai irodalom. Bpest, 1888.
Petrik Bibliogr.
Kazinczy Ferencz Levelezése II., IV., XVIII. (Sz. levelei).
Pallas Nagy Lexikona XV. 739. l.
Adalékok Zemplén megye történetéhez 1897. 5-9. sz.
König György, Szirmay Antal. Bpest, 1902. (a Bud. Szemléből).
Budapesti Hirlap 1903. 61. sz.
Magyarország Vármegyéi, Zemplén vármegye. Bpest, 1906.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.