kir. tanácsos, nyug. ref. akadémiai tanár és főkönyvtárnok, Sz. Endre testvérbátyja, szül. 1836. márcz. 16. Lukán (Zemplénm.); tanulmányait Sárospatakon kezdte 1844-ben, honnét a gymnasium és akadémia végeztével 1857. szept. gróf Degenfeld Sándor nevelője lett Erdő-Szádán (Szatmárm.), a kivel 1860 tavaszán külföldre ment és beutazta Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Francziaországot, Felső-Olaszországot és Svájczot, egyúttal három félévet a heidelbergi és berlini egyetemen töltött. Külföldi útjából hazatérvén, még azon év (1862) szept. gymnasiumi tanárrá választatott a sárospataki ref. főiskolában; 1868. ugyanott akadémiai tanárságra lépett elő; tanította a magyar irodalmat, egyszersmind a főiskolai könyvtárnoki tisztet is viselte 1878-ig; ezen idő alatt a könyvtárt rendezte s az akadémiai ifjúság önképzőkörének vezetője volt. 1875 óta a budapesti egyetemes tanügyi bizottság tagja volt, hol legtöbbször jegyző, vagy előadó volt, 1881. a tiszáninneni egyházkerületi tanárok zsinati képviselőjének választották. Tagja volt a debreczeni és a budapesti zsinatnak; 1883-tól világi tanácsbírája az alsózempléni egyházmegyének. Tőle eredt a sárospataki irodalmi kör felállításának eszméje. Nyugalomba vonult 1902. szept. 1.
Czikkei a Sárospataki Füzetekben (1863. A történetírás mint művészet, 1866. Emlékbeszéd Tóth Miklós tanár felett, 1868. A classicismus és romanticismus a magyar költészetben és könyvismertetések); a Honban (1873. A sárospataki főiskola történetéhez, midőn Bessenyei György ott tanult), a Prot. Figyelmezőben (1874. Emlékbeszéd a Finkey testvérpár felett, 1876. Adalék Komáromi Csipkés György működéséhez, 1876. Alistáli Farkas Jakab, egy eddig ismeretlen XVII. századbeli író); a Figyelőben (I., II. 1877. Bessenyei Györgyről, XI., XII. XXI. 1888. Fáy András); a Sárospataki Lapokban (1885. Képek és vázlatok a sárospataki ref. főiskola XVIII. és XIX. századbeli történetéből a nemesi élet keretében, 1892. Comenius Amos János művei, melyek Sárospatakon készültek és részben itt ki is nyomattak), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1892. Kazinczy Ferencz az iskolaügyről); a M. Könyv-Szemlében (1898); a Sárospataki Reform. Lapokban (1905. 26. sz. A főiskolai nyomdáról); írt a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba is.
Munkái:
1. Latin mondattan, a gymnasium III. és IV. oszt. számára. Sárospatak, 1866. (Kérészi Istvánnal. 3. kiadás 1874. 4. jav. kiadás. 1880. U. ott.)
2. Magyar-latin zsebszótár. U. ott, 1868. (Soltész Ferenczczel, Soltész Jánossal, Kérészi Istvánnal és Szivós Mihálylyal együtt. 2. kiadás. 1880. 3. jav. k. 1898. U. ott).
3. Vélemény a gymnasiumi szervezkedés ügyében. U. ott, 1873.
4. Emléklapok id. b. Vay Miklós félszázados egyh. hivataloskodásának örömünnepe alkalmából. Szerk. U. ott, 1873.
5. Válasz azoknak, kik a sárospataki jogakadémiát Miskolczra akarnák áthelyezni. U. ott, 1876.
6. A sárospataki főiskolai tanári kar véleménye a m. kir. vallás és közoktatási miniszter által az országgyűlés elé terjesztendő gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslat felől. U. ott, 1880.
7. A sárospataki főiskolai könyvtár története. U. ott, 1884.
8. A s.-pataki főiskolai könyvtár többszörös példányai. U. ott, 1886.
9. A sárospataki ev. ref. egyház templomairól. Adalékul az ev. ref. egyház történetéhez. U. ott, 1896.
Új M. Athenás 421., 521. l.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 733. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 291. l.
A sárospataki Akadémia és főgymnasium Értesítője 1908. 57. l. és önéletrajzi adatok.