kir. tanácsos, a m. tudom. Akadémia levelező tagja és a M. N. Múzeum hírlapkönyvtárának igazgató-őre, Ferber Alajos szitásmester, korcsmáros, borkereskedő, majd a révkomáromi dunai röpülő-híd-, a vágdunai állóhíd- és piaczi-vám bérlőjének és Hikker Juliánnának fia, szül. 1830. márcz. 18. Rév-Komáromban. (A hazai Ferber család, melynek minden ága a vasmegyei Pinkafőről vette eredetét, 1582. febr. 21. Rudolf királytól megújított magyar nemesi czímeres oklevelet kapott). Atyjának (1835. febr. 8) és anyjának (1836. máj. 9) történt halála után, három nénjével együtt atyai nagynénjéhez a «timárház»-ba került nevelésbe. A gymnasium I-VI. osztályait szülővárosában a szent Benedek-rendieknél 1839-1845-ig járta (a II. és III. osztály kivételével, ezeket a tót nyelv elsajátítása végett 1840-42-ben Nyitrán a piaristáknál végezte); a bölcseleti I. osztályt a pesti egyetemen 1845-46-ban hallgatta, midőn Horvát István, Ránolder, későbbi veszprémi püspök és Verner voltak tanárai; a bölcseleti II. és a jogi I. osztályt a győri akadémián 1846-48. végezte. Ekkor a korábban bevégzett iskolai év után május 31. a budai várba sógorához, Beöthy Zsigmondhoz, ki akkor kultuszminiszteri fogalmazó volt, költözött és harmadfél hóig Lemouton János egyetemi tanártól francziául tanult. Ferber családi nevét 1848. júl. 29. változtatta Szinnyeire. Azon év (1848) aug. Komáromba távozott és ott nemzetőri gyakorlatokban vett részt; okt. 21. pedig beállott a 37-ik zászlóaljhoz közhonvédnek és a várba Meszlényi Jenő térparancsnok-ezredes irodájába vezényelték; decz. azonban, mint őrmester, tényleges szolgálatba lépett a zászlóaljhoz, hol átélve a négyheti bombázást és 13 csatát, 1849. jún. 21. kinevezték hadnagynak, aug. 29. pedig főhadnagynak a 203. honvéd-zászlóajhoz; okt. 3. mint komáromi kapituláns letette a fegyvert. 1849. októbertől 1853 augusztusig sógoránál, Beőthy Zsigmond ügyvédnél lakott Komáromban és irodájában segéd volt; ezen idő alatt tanult francziáúl, angolúl, olaszúl és spanyolúl. 1853. aug. 28. nőül vette Gancsházi Gancs Klementinát és Gancsházára (Pozsonym.) költözött. 1854-ben Pozsonyba tette át lakását és 1855-1864. július 9. u. ott Samarjay Károly író és ügyvéd irodájában segédkedett. 1864. július 19. a pozsonyi «Hungária» biztosítóbank hivatalnoka lett; midőn ez a bank megbukott és beolvadt a pesti «Nemzeti» biztosítótársaságba, ennek volt a tisztviselője és 1869. máj. 1. Pestre költözött; 1872. azonban ez is megbukott. 1872. decz. 23. a budapesti egyetem könyvtárához kinevezték másod-könyvtártisztnek. Pozsonyban tartózkodása alatt nagyobbrészt történelemmel foglalkozott és különösen a magyar családok genealogiájával; az ottani megyei levéltár felhasználásával több pozsonymegyei család történetét és leszármazási táblázatát küldte Nagy Ivánnak «Magyarország családai» czímű munkájába. 1862-ben azonban Pákh Albert buzdítására a magyarországi hírlapirodalom ismertetésére tért át és azon időtől fogva a Vasárnapi ujságnak állandó munkatársa volt. 1875. ápr. 26. ideiglenes első könyvtárigazgatói teendők ideiglenes vezetésével bízatott meg és a könyvtárrendezési munkálatok az ő felügyelete és közreműködése mellett végeztettek. 1879. júl. 29. első őri állásában véglegesen megerősítették. Ez időben egy országos hírlapkönyvtár létesítését tűzte ki legfőbb feladatáúl, melynek érdekében nemcsak a napi sajtóban írt czikkeket, hanem kormánysegélylyel 1885-87-ig Magyarország és Erdélynek majd minden városában megfordult a hírlapok összegyűjtése czéljából. 1888. nov. 9. az egyetemi könyvtártól a M. N. Múzeum hírlapkönyvtárához őri minőségben áthelyeztetett. 1901. igazgatóőrré nevezték ki. 1896. szept. 21. a kereskedelmi miniszter az ezredéves országos kiállítás II. (közművelődés) csoport jury-tagjának nevezte ki; működéseért 1897. febr. 2. ő felsége legfelsőbb elismerését és a miniszter köszönetét nyilvánította. Ő felsége 1897. ápr. 29. kelt okirattal a királyi tanácsosi czímet adományozta neki. A m. tudom. Akadémia 1899. máj. 5. megválasztotta levelező tagjának; a M. Történelmi Társulatnak alapító és 1878. decz. 5. óta igazgató választmányi tagja, a Kisfaludy-Társaságnak alapító tagja, a M. Heraldikai és Genealogiai Társaságnak alapíttatása (1883) óta választmányi tagja, a múzeumok és könyvtárak országos tanácsának tagja; 1902. márcz. 23. az 1848-49, honvéd-egyletek országos központi bizottsága rendes tagjának, 1905. máj. 17. a Komárom vármegyei és városi múzeum-egyesület tiszteleti tagjának, 1908. jan. 6. a Petőfi-társaság szintén tiszteleti tagjának választotta.
Utazásai: Részt vett a történeti társulat kirándulásaiban (1876. Gömör, 1877. Pozsony, 1879. Erdély, 1881. Eperjes, Kassa, 1883. Sopron, 1887. Déva, Vajda-Hunyad); Olaszországban (1881. Velencze, Firenze, Róma, Nápoly, Capri, Castellamare, Pompeji, Pisa); az írók és művészekkel (1882. az Aldunán: Belgrád, Orsova, Turn-Severin, Sinaia, Ada-Kale, 1884. Munkács, Máramaros-Sziget, Debreczen, Hortobágy); mint a keleti Kárpát-egyesület tagja 1886-88. a Kárpátokat és környékét nagyobbrészt gyalog járta be), volt Velenczében (1892. egy hónapig), Bécsben (többször, különösen az 1873. kiállításon), Stájerországban stb.
Czikkei a következő hírlapokban és folyóiratokban: Budapesti Viszhang 1852. (francziából ford.), Hölgyfutár (1853-54. franczia és angol beszélyek), Vasárnapi Ujság (1862. Hirlapirodalmunk a XVIII. században, 1863-66. Hirlapirodalmunk a XIX. században 1853-ig, 1863. Adatok Rév-Komárom halászatához, A révkomáromi földrengésekről, 1886. Az írás történetéből, A hírlaphirdetésekről, 1868. Az írás és eszközei, 1870. Az 1870-iki magyar hírlapirodalomról, 1871-1894. A magyar hírlapirodalom évi kimutatása, 1879. A Vasárnapi Ujság bibliographiája, A Vasárnapi Ujság dolgozótársainak repertóriuma 1854. márcz. 5-től, 1880. A hírlapok keletkezéséről, A «Magyar Hírmondó» 1780-88., 1884. Horvát István, az egyetemi élet 1845-46-ban), Reform (1872. 149. sz. A mi hírlapjaink), Magyarország és a Nagyvilág (1873. Humorisztikus hirlapjaink 1803-1873, 1875. Az egyetemi könyvtár díszterme), A Hon (1874. 52. sz. József főherczeg könyvtára Alcsúthon, 1877. 18. sz. A legelső Magyarországot illető hírlap, 1879. Könyvtárrendezésről, 266., 267., 275. sz. Virág Benedek halála, temetése és életrajzához. 201. Fraknói Vilmos apáttá avatása, 1880, 271. sz. Alapítsunk hírlapkönyvtárakat, 1882. 133. Benke József életrajzához), Komárom (1876. 14-21. sz. Hogyan került Komárom vára a magyarok kezére?), Fővárosi Lapok (1881. Színészetünk történetéhez, 1887. Utazás gőzmozdonyon, 1888. 300. Fazekas Mihály és a Ludas Matyija, 307. sz. A Ludas Matyi költőjéről), Természettudományi Közlöny (1874. Természettudományi és mathematikai irodalom 1778-tól 1873-ig), Történeti Lapok (Kolozsvár 1874. 2-20. sz. Petőfi Sándor a magyar irodalomban), Magyar Polgár (1874. 215. Egy érdekes nap Alcsúthon), M. Könyv-Szemle (1876. Az egyetemi könyvtár rendezéséről, 1879. Adalékok Szabó Károly «Régi M. Könyvtár»-ához, húsz ismeretlen magyar könyv, 1895-től 1904-ig Magyar hírlapirodalom, a M. K. Sz. rendes évi melléklete), Figyelő (1876-1889. jún. Irodalomtörténeti repertórium, összesen 132 közlés, 1880. Rát Mátyás), Hazánk (1884-89. Történeti repertórium, 35 közlés), Budapesti Hírlap (1884. 162. sz. A városliget és a «Fuit» története, 210. sz. Visszaemlékezések 1846-ra, 1893. 188. sz. Rózsafy Mátyás, 1907. 127. sz. A régi Pest, 1909. 44. sz. Íróink és az olvasók); Urambátyám (1886-88. Egy vidéki czukrász elbeszéléseiből), Pesti Napló (1890. 186. sz. A múzeumi hírlap-könyvtár), Egyetemes Philol. Közlöny (1891. Simai Kristóf, 1892. Csokonai és Lillája), M. Szalon (1894. Régi időkből, 1898. Magyar Könyvészet, országos katalogus), Beöthy Zsolt szerk. Képes Irodalomtörténetben (1899. Hírlapirodalmunk fejlődése); Századok (1895. 119-140. l. Nekrológok a M. Tört. Társulat elhalt tagjairól 1892-1895. 85 életrajz); a M. N. Múzeum multja és jelene (1902. A hírlapkönyvtár), Szerda (1906. A repetóriumok haszna); Pallas Nagy Lexikonában a Magyar hírlapirodalomról és egyes hírlapokról); a Budapesti hírlapírók Almanachja 1908-ra (Hogyan készülnek a «Magyar Írók?»)
Munkái:
1. Hazai és Külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma. Kiadja a m. tudom. Akadémia. Első osztály. Történelem és segédtudományai I. kötet. Hazai folyóiratok, évkönyvek, naptárak és iskolai értesítvények repertóriuma. 1778-1873. II. kötet. Hírlapok 1731-1880. Második osztály. Természettudomány és mathematica I. kötet. Hazai szaklapok, folyóiratok, évkönyvek, naptárak és iskolai értesítvények repertóriuma 1778-1874. Bpest, 1874., 1876., 1885. (Előszókkal).
2. A budapesti kir. m. tudomány-egyetem könyvtárának czímjegyzéke. I. Kézikönyvtár 9381. kötet. U. ott, 1876.
3. Hírlapirodalmunk 1848-49-ben. U. ott, 1877. (Különny. a M. Könyv-Szemléből).
4. Egy «Magyar irók névtárá»-nak terve. U. ott, 1877. (Különny. a M. Könyv-Szemléből).
5. A budapesti kir. m. tudomány-egyetem könyvtárának Czímjegyzéke. II. 1877. gyarapodás. U. ott, 1878. (Jelentés a budapesti tudomány-egyetem könyvtárának rendezéséről és forgalmáról 1877-ben).
6. Bibliotheca Hungarica Historiae Naturalis et Matheseos. Magyarország természettudományi és mathematikai könyvészete 1472-1875. (Száz aranynyal jutalmazott pályamű). Kiadja a kir. m. természettudományi társulat. U. ott, 1878. (Dr. Szinnyei Józseffel).
7. Két verses krónika a XVII. századból. U. ott, 1879. (Különny. a Történelmi Tárból).
8. A komáromi magyar színészet története 1811-1835. Komárom, 1881-84. (Különny. a Komáromi Lapokból).
9. Hírlapirodalmunk és hírlapkönyvtár. Bpest, 1884. (Különny. a Nemzet 130. sz.).
10. Még egyszer hírlapirodalmunkról. U. ott 1884. (Különny. a Nemzet 175. sz.).
11. A jó Gisztl bácsi. (Naplójegyzetek). Komárom, 1884. (Különny. a Komáromi Lapokból).
12. Egy polgártemetés 1835-ben. (Naplójegyzetek). U. ott, 1886. (Különny. a Komáromi Lapokból).
13. A magyar hírlapirodalom 1886-ban. Bpest, 1886. (Különny. a Vasárnapi Ujságból).
14. Könyvtári emlékek. U. ott, 1887. (Különny. a Fővárosi Lapok 94., 95. sz.).
15. Fazekas Mihály és Ludas Matyija. U. ott, 1888. (Különny. a Fővárosi Lapok 30. sz.).
16. Irodalmi viszonyaink, 1845. és 1888-ban U. ott, 1888. (Különny. a Nemzetből).
17. Komárom 1848-49-ben. (Naplójegyzetek). U. ott, 1887. Klapka arczk., a komáromi parancsnokok névaláírásával 1848-49-ből és Komárom hadi térképével 1849-ben. (Különny. a Hazánkból, részletes tartalom- és névmutatóval).
18. Kossuth legújabb levele. Fogságában írt leveleiről. U. ott, 1888. (Különny. a Budapesti Hírlap 214. sz. magyarázó bevezetéssel).
19. Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Főrangú családok. Kiadja a M. Heraldikai és Genealogiai Társaság. U. ott, 1888. (Fejérpataky Lászlóval. A genealogiai részt írta. Sz.).
20. Timár-ház. (Naplójegyzetek) 1835-1848. Komárom, 1889-1907. (Különny. a Komáromi Lapokból).
21. Magyar írók élete és munkái. A m. tudom. Akadémia megbízásából írta. Bpest, 1890-1909. XIII kötet 1-115. füzet (Aachs-Szinnyei).
22. Báró Jósika Miklós a magyar irodalomban. U. ott, 1894. Két arczk., szülőháza, lakása és sírja rajzával. (A Kisfaludy-Társaság Jósika ünnepélye 1894. máj. 5.).
23. Magyar hírlapirodalom. U. ott, 1895-1904. (a M. Könyv-Szemlének évi melléklete).
24. Jókai Mór. U. ott, 1898. Jókai arczképével és levele hasonmásával.
25. Az első magyar bibliographus (Sándor István). U. ott, 1901. (Akadémiai székfoglaló értekezés. Értekezések a nyelv- és széptud. köréből XVII. 10.).
26. Petőfi. U. ott, 1905. (Különny. a M. Irókból).
27. Pór Antal. U. ott, 1905. (Különny. a M. Irókból).
28. A Pongrácz-család írói. U. ott, 1905. (Különny. a M. Irókból).
29. Irók a Radvánszky-családban. U. ott, 1906.
30. A Rákosi-család írói. U. ott, 1906. (Különny. a M. Irókból).
31. Szemerjai Szász család írói. U. ott, 1909. (Különny. a M. Irókból).
32. Bach-korszak 1849-1851. (Naplójegyzetek). Komárom, 1808-1809. (Különny. a Komáromi Lapokból).
Kéziratai: Napló 1848. okt. 18-tól máig, hatvanegy 8 rétű kötet; saját levélmásolatok 1842-től máig 10,589 levél; ezekhez mások levelei, válaszok, körülbelül ugyanannyi; a Komárom város történetére vonatkozó jegyzetek tíz kötet és egyéb jegyzetek 50 kötet vagy füzet.
Arczképei: olajfestés Balogh Zoltántól 1856; Túry Gyulától 1901.
Közlöny 1848. 50. sz. (Névváltoztatás).
Nagy István, Magyarország családai IV. Pest, 1858. 152. l.
Vasárnapi Ujság 1862. 321. l. 1863. 21. sz., 1864. 50. sz. stb. (Pákh hosszabb szerk. levelei), 1871. 36. sz. (Hatezer hirlap-gyűjtemény.) 1879. 11. sz. arczk., 1902. 28. sz. arczk. (Túry-féle).
Printing Gazette, Cleveland. Ohio, 1872. 6. sz. (Journalism in Hungary).
A Hon 1874. 11. sz. 1875. 153. (Sz. J. kincsei). 1876. 224., 1877. 3. sz. esti k.
Magyarország és a Nagyvilág 1876. 16. sz. arczk.
Moenich-Vutkovich, Magyar írók Névtára. Pozsony, 1876. 546. l.
Petzhold, Neuer Anzeiger für Bibliographie und Bibliothek-Wissenschaft 1878. decz.
Magazin für die Literatur des Auslandes 1878. 52. sz.
Uusi Suometar, Helsingfors 1880. 34. sz.
Wurzbach. Biogr. Lexikon XLII. 190. l.
Figyelő IX. 881. fényny. arczk.
Magyarországi Lapok. Temesvár 1882. 166. sz.
Komáromi Lapok 1883. 1. sz. (A "gőz-hangya" Kóssa Alberttől).
Bihar 1883. febr. 15. és 20. sz.
1884: A hirlap könyvtár: Nemzet 658., 721., 724.
Pesti Napló júl. 1. esti k., Pester Lloyd 150. Abendblatt, Budapesti Hirlap 181., 246., Pesti Hirlap 200., 212., 246., Nemzet 1885. jan. 10., 148., 150. sz.
Arad és Vidéke 1885. 24. sz. (M. Könyvészet és Sz.).
stb. (több száz kisebb nagyobb hírlapi czikk Sz. munkálatairól, 4 rét könyvbe felragasztva). Petrik, Könyvészet és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 721., XVIII. 648., II. Pótkötet 677. l.
Magyarország vármegyéi. Komárom vármegye. Bpest, 363. év n. l. arczk.
Boncz Ödön, A szentgyörgyvölgyi Bakacs-család. Bpest, 1899. (Ferher-családról).
Akadémiai Almanach 1900. 202-213. l., 1907. 216. l. (Munkálatainak jegyzéke).
M. Könyvészet 1900., 1902-1905.