bölcseleti doktor, egyetemi magántanár, állami felsőipariskolai rendes tanár, id. Szinnyei József és Gancsházi Gancs Klementina fia, szül. 1875. ápr. 2. Budapesten; itt végezte középiskolai tanulmányait a kegyesrendiek főgymnasiumában 1894-ben. Ezután a budapesti egyetem bölcseleti karán (1894-1898) magyar és latin philologiai valamint philosophiai és művészettörténeti előadásokat hallgatott. 1898. bölcseleti doktori oklevelet nyert. 1888-89. a budapesti tanárképző intézet gyakorló főgymnasiumában mint ösztöndíjas tanárjelölt működött s 1899. középiskolai tanári oklevelet nyert. 1889-1900. a m. kir. áll. felsőipariskola óradíjas tanára volt s 1900 óta u. ott mint rendes tanár működik. 1900-ban hosszabb utazást tett Olaszországban. 1907. a m. tudom. Akadémia irodalomtörténeti bizottságának segédtagja lett. 1908-ban pedig magántanárrá habilitálták a budapesti egyetemen a 19. század magyar irodalomtörténetéből.
Szépirodalmi dolgozatai s egyéb czikkei az Urambátyámban (1889-93), Budapesti Hírlap (1892. 200. sz.), Ifjúkor (1892), Komáromi Lapok (1892-95), Az Állatok Őre (1893), Ország Világ (1893-94., 1898), M. Geniusz (1894), Emlékkönyv a bpesti egyetemi bölcsészethallgatók segítőegyesületének 25 éves jubileumára (1897), Tanulók Lapja (1897. Antonius beszéde Shakespeare Julius Caesarjában. A «Tengeri hántás») és az Aikaban (Helsingfors, 1908. Juhani Aranyin mielipiteet eepoksen sommitellusta: Arany az eposi compositioról).
Munkái:
1. Bacsányi János. Bpest, 1898. (Különnyomat az Irodalomtörténeti közleményekből.
2. Nagy Ignácz. U. ott, 1902. (Különny. az Irodalomtört. Közleményekből. Ism. Budapesti Hírlap 1903. 314. sz.).
3. Petőfi Sándor családi versei. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. U. ott, év n. (Magyar Könyvtár 158.).
4. Jókai Mór kisebb alkalmi beszédei. Jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta. U. ott, év n. (M. Könyvtár 175.).
5. Népvilág Jókai elbeszélései. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. U. ott, év n. (M. Könyvtár 254.).
6. A humorról szóló magyar elméleti irodalom. U. ott, 1903. (Különny. az Egyetemes Philologiai Közlönyből).
7. Bacsányi János. U. ott, 1904. Rajzokkal. (Magy. Tört. Életrajzok. Szélesebb alapon. Ism. 1905: Vasárnapi Ujság 11., Budapesti Hírlap 92., Hazánk 87. sz.).
8. Arany humora. U. ott, 1905. (Különny. a Budapesti Szemléből).
9. Arany «Toldi szerelmé»-nek forrásai. U. ott, 1905. (Magyar irodalomtörténeti értekezések 6. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1906.).
10. Unkarilaisen kirjallisuuden historia. (A magyar irodalom története). Helsingfors, 1905. (Különny. az Yleisen kirjallisuuden historia cz. világirodalomtörténetből).
11. Arany a compositióról. Bpest, 1908. (Különny. az Irodalomtörténeti Közleményekből).
12. Arany. U. ott, 1909. (Költők és Irók).
13. Geschichte der Ungarischen Literatur. Leipzig, 1909. (Sammlung Göschen. Katona Lajos egyetemi tanárral együtt. Sajtó alatt).
14. Arany tudományos munkássága. U. ott, 1909. (Különny. a Budapesti Szemléből).
M. Könyvészet 1905.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.